„Bagratida-dinasztia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sardur (vitalap | szerkesztései)
a 1 link korr. + 1 elütés jav.
3. sor:
Eredetük részletei vitatottak, ahogy az is, mikor jelentek meg először grúz földön. A [[9. század]]ban jutottak uralomra, a grúz hagyomány azonban a [[6. század]]tól számítja megjelenésüket és a legkorábbi uralkodódinasztiákhoz köti őket.
 
Történetük elválaszthatatlanul egybekötődött [[Grúzia történelme#Történelem|Grúzia történelmével]]. Az uralkodást Grúzia délnyugati részének és az araboktól visszahódított örmény-grúz mocsárvidék fejedelmeiként kezdték. A dinasztia állította vissza [[888]]-ban a grúz királyságot, amely a [[11. század|11]]. és a [[13. század]] között virágzott, számos környező területet vonva uralma alá. [[IV. Dávid grúz király|IV. Dávid]] és dédunokája, [[Tamara grúz királynő|Tamara]] királynő uralkodását a grúz aranykorként tartják számon: ebben az időszakban Grúzia birodalmat hozott létre és kultúrája is virágzott.
 
A Bagratidák [[feudalizmus|feudális]] állama a [[15. század]] végén darabokra szakadt és a három így léterjött királyságot - [[Kartli]]t, [[Kaheti]]t és [[Imereti]]t a Bagratida-ház ágai uralták, egészen a [[19. század]] elejéig, amikor területeiket az [[Orosz Birodalom]] kebelezte be. A dinasztia főnemesi családként ezután is fennmaradt Grúziában, az [[1917]] februári orosz forrdalomigforradalomig. Amikor [[1921]]-ben Grúzia a [[Szovjetunió]] uralma alá került, a család sok tagja Európa országaiba kényszerült kivándorolni. Az egyik Bagratida-ág ma is Grúzia királyi házának nevezi magát.
 
Örökségük máig kíséri Grúziát. A Bagratida monarchia nyújtotta önazanosságtudat és szimbólumai kulcsszerepet játszottak a grúz nemzet kialakulásában. A kultúra és a tudás támogatói voltak, fontos szerepet játszva a grúz művészet és irodalom jelentős alkotásainak megszületésében.