„Tuxtla Gutiérrez” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
179. sor:
Mexikó függetlenségének 1821-es kikiáltása után a város szülötte, [[Joaquín Miguel Gutiérrez]] társaival együtt megalkotta a [[Plan de Chiapa Libre]] című tervet, melynek értelmében a mai Chiapas állam önállóvá vált, 1824-ben azonban tagállamként csatlakozott Mexikóhoz annak ellenére, hogy egy helyi népszavazáson a város lakói a [[Guatemala|Guatemalához]] való csatlakozás mellett döntöttek. (A népszavazás eredményével ellentétes döntés miatt szeptember 16-án tüntetést is tartottak.)
1827-ben jelent meg az állam első folyóirata, a [[Campana Chiapaneca]], Gutiérrez szerkesztésében, aki következő évben az állam második kormányzójává is vált. 1829-ben Tuxtlát ''Ciudad'' rangra emelték. 1837-ben ugyan az önálló állam megszűnt, de Tuxtla központi szerepét megőrizte: innentől fogva a ''Distrito del Oeste'' körzet székhelye volt. Az 1838-ban elhunyt Joaquín Gutiérrez tiszteletére 1848-ben a város felvette a Tuxtla Gutiérrez nevet
1891-ben a rendőrfőnökség épületében kezdte meg működését a város első órája, 1902-ben pedig leányiskola alakult meg [[Franciaország]]ból érkező apácák vezetésével. 1910-ben nyílt meg az állami könyvtár.
A forradalom idején 1911-ben alakult meg az ''Hijos de Tuxtla'' nevű ezred, majd következő évben a város védelme során a támadók meggyilkolták [[Julio Miramontes]] kapitányt. 1914-ben [[Jesús Agustín Castro]] győzedelmes bevonulásával vette kezdetét a [[Venustiano Carranza|carranzista]] felkelés a városban. 1915-ben alakult át a közigazgatás úgy, hogy létrejöttek a mai [[község (Mexikó)|községek]], köztük [[Tuxtla Gutiérrez (község)|Tuxtla]] is, melynek első elnöke ''Noé Vázquez Rincón'' lett. 1915-ben a forradalmat ellenző [[mapachisták]] felgyújtották még a kormányzati palotát is, és csak három év múlva sikerült őket kiverni a városból, amikor is [[Salvador Alvarado]] mintegy 2500 katonája élén bevonult Tuxtla Gutiérrezbe.
A forradalom után békés fejlődésnek indult a város: 1924-ben már egy repülőgép is leszállt itt, igaz, csak véletlenül. 1926-ban avatták fel a város első közparkját, melyet ''Október 12. parknak'' neveztek el. 1927-ben azután ismét erőszakos jelenetek játszódtak le a településen: az [[Alvaro Obregón]] újraválasztását ellenző ''Luis Vidal'' képviselőt és ''Ricardo Alfonso Paniagua'' kormányzót agyonlőtték. 1934-ben pedig vallásellenes zavargások törtek ki a városban, melynek során templomokat zártak be és szenteket ábrázoló műtárgyakat égettek el. Néhány évtized alatt azonban a keresztényellenes hangulat jócskán megváltozott: 1965-ben még püspökség is létrejött Tuxtla Gutiérrez központtal (1990-ben még [[II. János Pál pápa]] is ellátogatott ide).
A következő időszakban a kultúra is fejlődött: 1982-ben avatták fel az ''Emilio O. Rabasáról'' elnevezett városi színházat, 2000-ben pedig a ''Jaime Sabines'' állami kulturális központot.<ref name="elocal">{{cite web |url=http://www.e-local.gob.mx/work/templates/enciclo/EMM07chiapas/municipios/07101a.html |title=E-Local kormányzati oldal – Tuxtla Gutiérrez község |accessdate=2013-06-24 |language=spanyol}}</ref>
==Sport==
| |||