„Az ember tragédiája (dráma)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Cselekmény: Csak a helyszín fajtáját raktam bele, hogy ez is látható legyen.
Katakati (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
 
[[Fájl:Mihály Zichy Adam Eva.jpeg|bélyegkép|[[Zichy Mihály]] illusztrációja ''Az ember tragédiájához'']]
'''Az ember tragédiája''' a [[magyar irodalom]] és [[dráma]]írás kiemelkedő műve, [[Madách Imre]] legismertebb alkotása. Az [[1862]]-ben<ref>[http://www.nograd.net/irodalom/madach/eletrajz/ Madách Imre életrajza] a Tragédia megjelenési dátumával</ref> megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt majdnemmintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény [[Magyarország]]on. Az először itt elhangzó ''„Megy-é előbbre majdan fajzatom''”, valamint a ''„Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”'' mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
 
Madáchot gyakorta egykönyvű szerzőnek szokták nevezni, akárcsak Katona Józsefet, a Bánk Bán alkotóját. A mű a Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozta fel és 15 színből áll. Az első három és a tizenötödik színek a keretszínek, a többi pedig történeti szín. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.