Wikipédia

„Harrier” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Legobot (vitalap | szerkesztései)
68 567 szerkesztés
a Bot: 23 interwiki link migrálva a Wikidata d:q725313 adatába
aNincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
}}
 
A '''Harrier''' [[VTOL|függőleges fel- és leszállás]]ra képes, egyhajtóműves [[vadászrepülőgép]], melyet eredetileg az [[Egyesült Királyság]]ban fejlesztettek ki, később az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] is gyártottak. Több ország haditengerészete is üzemben tartja. Meghatározó szerepet játszott a [[falklandFalkland-szigeteki háború]]ban, [[Norman Schwarzkopf]] tábornok pedig az [[öbölháború]] megnyeréséhez nélkülözhetetlen kilenc fegyver egyikének nevezte. Emellett bevetették a [[délszláv háború|délszláv]], az [[Iraki háború|iraki]] és az [[afganisztáni háború]]ban is.
 
Bár a gép képes a függőleges fel- és leszállásra egyaránt, üzemanyagtakarékossági okokból – a hatótávolságának növelése érdekében – az esetek többségében ''[[STOL]] (Short Take-Off and Landing – rövid távú fel- és leszállás),'' vagy még gyakrabban ''[[STOVL]] (Short Take-Off and Vertical Landing – rövid távú felszállás és függőleges leszállás)'' üzemmódot alkalmaznak. A repülőgépet a jelenleg fejlesztés alatt álló [[F–35 Lightning II|F–35B Lightning II]] vadászbombázó fogja leváltani.
158. sor:
Az első szériagépet a Haditengerészet [[1979]] júniusában vette át. A hajók fedélzetét a [[Douglas Taylor]] által kigondolt „síugrósáncokkal” szerelték föl, azaz a felszállófedélzet végét ívesen megemelték, a nekifutó repülőgép így egy ugratással kezdte a repülését. Az [[HMS Invincible (repülőgép-hordozó)|HMS Invincible]] és az [[HMS Illustrious]] hajókat eredetileg 7° emelkedésűvel, a később épült [[HMS Ark Royal]]t pedig már 12° emelkedésű sánccal szerelték föl, később a két korábbi hajót átalakították, és 13°-ra növelték a sánc dőlésszögét. 12° dőlésű sáncot a spanyol ([[R11 Principe Asturias]]) és a thai ([[HTMS Chakri Nareubet]]) hajók is kaptak.
 
A [[falklandFalkland-szigeteki háború]]ra rohammunkában készülve korszerűsítették a gépeket, a törzs hátsó részébe [[infracsapdaszóró berendezés]]eket építettek, a szárnyak alatti külső [[fegyverfelfüggesztő csomópont]]ot az amerikai gépekhez hasonlóan bekábelezték az [[AIM–9 Sidewinder]] rakéták számára. Néhány gépen az egyik gépágyúkonténerbe, a gépágyú helyett a Marconi [[Sky Shadow]] [[rádióelektronikai zavarókonténer]]t építettek, bár az nem világos, hogy a berendezést végül használták-e.
 
A repülőgépeket az [[1980-as évek]]ben korszerűsítették a ''Phase I Update (I. fázisú korszerűsítés)'' keretében: a falklandFalkland-szigeteki tapasztalatok alapján nagyobb, 854 literes [[tüzelőanyag-póttartály]]okat kaptak, a külső csomóponton pedig dupla rakétaindító síneket rendszeresítettek, így az eredeti kettő helyett négy légiharc-rakétát hordozhatott a repülőgép. Még a háború előtt rendszerbe állították a [[Sea Eagle]] hajók elleni [[robotrepülőgép]]et, de ezt a háborúban sem használták, az [[1990-es évek]] elejére ki is vonták a hadrendből. A ''Phase II Update'' eredménye lett az ''FA.2'' változat.
 
Az [[1990-es évek]]ben újabb korszerűsítéseket végeztek, ami után az infracsapda-szórókból egyszer használatos zavaróadókat indíthattak, a pilótakabinba egy kézi [[Global Positioning System|GPS]]-berendezést szereltek (nem az avionikába integrált formában), a gépeket alkalmassá tették a korszerűbb ''AIM–9M Sidewinder'' rakéták hordozására. Napjainkra a gépeket kivonták a hadrendből, egy gép (az ''XZ439'' lajstromszámú) az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban magánkézben üzemel.<ref>
222. sor:
 
=== Légiharc-rakéták ===
Mivel eredetileg csapásmérő repülőgépnek tervezték, légiharc-rakétákat eredetileg nem hordozhatott. Először az amerikai ''AV–8A''-ra függeszthettek [[AIM–9 Sidewinder]] rakétákat, a külső csomópontokra egyet-egyet, erre alkalmassá tették az angol ''Sea Harriereket'', majd közvetlenül a [[falklandFalkland-szigeteki háború]] előtt a ''GR.3''-asokat is. A háború után a ''Sea Harrierek'' új, dupla indítósíneket kaptak, így már összesen négy rakétát hordozhattak. A ''Sea Harrier FA.2'' változatai hordozhatták az [[AIM–120 AMRAAM]] rakétákat is, gépenként maximum négy darabot. Az [[Indiai Haditengerészet]] teljesen elérő légiharc-fegyvereket rendszeresített, eredetileg a más gépeken is rendszerben álló francia Matra [[R550 Magic|Magic 2]] infravörös önirányítású, majd a gépek 2005-ös korszerűsítése után az izraeli [[Rafael Derby]] aktív lokátoros önirányítású légiharc-rakétát állították hadrendbe.
 
A ''Harrier II''-eseken, dupla indítósíneken maximum négy, a támaszfutó-aknákra felszerelt indítósíneken újabb két ''AIM–9'' hordozására van lehetőség, az ''AIM–120''-at csak az [[APG–65]] lokátorral felszerelt (amerikai gyártású, ''AV–8B+)'' gépek hordozhatják. A nagy szögeltérítéssel indítható légi közelharc rakéták közül amerikai gépeken lehetőség van a Sidewinder [[AIM–9 Sidewinder|AIM–9]]X változatának hordozására, a [[JHMCS]] [[sisakcélzó]]val együtt, az angol gépeken pedig az [[AIM–132 ASRAAM]] állt hadrendbe.
 
=== Földi célok elleni fegyverek ===
A Harrier földi célok elleni arzenálja eredetileg egyszerű, nem irányított fegyverekből állt, ez később folyamatosan bővült, napjainkban a legtöbb angol és amerikai irányított fegyvert bevetheti. A ''Harrier GR.1''-hez 500 kilogrammos nem irányított bombákat, [[BL755]] [[Kazettás lőszerek|kazettás bombákat]], [[SNEB]] nem [[irányított rakéta|irányított rakétákat]] állítottak rendszerbe. A falklandFalkland-szigeteki háború előtt rendszeresítették az [[AGM–45 Shrike]] [[lokátorromboló rakéta|lokátorromboló rakétát]], melyet végül nem vetettek be a háborúban, és ''Paveway II'' [[Lézerirányítású bomba|lézerirányítású bombákat]] is, melyeket csak külső célmegjelöléssel lehetett alkalmazni. Az amerikai ''AV–8A'' repülőgépekhez az ott használt 68 milliméteres [[FFAR]] és a 127 milliméteres [[Zuni]] nem irányított rakétákat, napalmbombákat és a Rockeye kazettás bombákat rendszeresítették. India a gépeihez hadrendbe állította a [[Sea Eagle]] hajók elleni irányított rakétát.
 
A ''Harrier II'' esetében az irányított fegyverzet jelentősen kibővült. Az amerikai ''AV–8B'' gépeken rendszerben áll az [[AGM–65 Maverick]] földi célok elleni rakéta, hajók ellen az eredetileg tervezett [[AGM–84 Harpoon]] helyett, melyet nem integráltak, a [[Spanyol Haditengerészet]] az [[AGM–119 Penguin]]t, az [[Olasz Haditengerészet]] a saját [[Marte 2]]-t tervezi rendszeresíteni. Az angol ''GR.9''-esek alkalmazhatják a [[Brimstone]] aktív lokátoros irányítású földi célok elleni rakétákat (gépenként maximum 9 darabot) és a [[Strom Shadow]] [[robotrepülőgép]]eket is.
 
=== Egyéb függesztmények ===
A ''Harrier'' belső [[fegyverfelfüggesztő csomópont]]jai alá egy-egy 455 literes [[tüzelőanyag-póttartály]]t lehet függeszteni, az amerikai gépekhez jóval nagyobb, 1135 literes tartályokat rendszeresítettek. A falklandFalkland-szigeteki háború után, az [[1980-as évek]] közepén végrehajtott korszerűsítések után vált lehetővé a nagyobb, 854 literes póttartályok hordozása az angol ''Sea Harriereken''.
 
A ''Harrier II'' alkalmas célmegjelölő konténerek alkalmazására is, az amerikai ''AV–8B''-ken az izraeli eredetű [[Litening]] II, majd később a ''Litening ER'' konténereket rendszeresítették, míg az angol gépek a [[TIALD]] konténereket hordozhatják. Az amerikai ''AV–8B''-k az [[AN/ALQ–126]]C és az [[AN/ALQ–164]] [[rádióelektronikai zavarókonténer]]eket hordozhatják.
281. sor:
=== Kísérleti változatok ===
==== SCADS ====
A ''Shipborne Containerized Air-Defense System (Hajóra Telepített, Konténerizált Légvédelmi Rendszer)'' a falklandFalkland-szigeteki háború után született javaslat, mely szerint civil [[konténerszállító haj]]ók számára fejlesztettek volna olyan, konténerekbe épített egységcsomagot, amivel a hajót mindössze két nap alatt át lehetett volna építeni [[repülőgép-hordozó]]vá, amely utánpótlás nélkül is alkalmas 30 napos tevékenységre. A megfelelően kialakított konténerekben helyezték volna el tüzelőanyagot, de a legénység lakrészét is, a repülőgépek a konténerek tetejéről üzemelhettek volna.
 
==== A Skyhook ====
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Harrier”