„Zrumeczky Dezső” változatai közötti eltérés

Zrumeczky Károly és Molnár Katalin gyermekeként látta meg a napvilágot köznemesi eredetű családban. Születése után apja nem sokkal anyagilag tönkrement, így a család az [[1890-es évek]] elején az akkor még önálló település [[Kispest]]re költözött, hogy a közeli [[Budapest]]en nézhessenek valami munka után, míg végül fuvaros vállalkozásba nem kezdett.

 

 

Tanulmányai befejezése után Kós Károly építésztársa, valamint elsőszülött gyermekének keresztapja lett. Együtt kutatták a magyar népi motívumok, különösen az erdélyi fatornyos építkezés felhasználásának lehetőségeit. Kóssal együtt a [[Kalotaszeg]]en gyűjtött ismeretanyag felhasználásával alkották meg önálló stílusukat: a népi épületeknek elsősorban jellegét és arányait átvéve. [[1909]] és [[1912]] között együtt tervezték meg [[a Fővárosi Állat- és Növénykert épületei]]nek jelentős részét és a kispesti [[Wekerletelep|Wekerle-telep]] középpontját alkotó mai [[Kós Károly tér|Kós Károly teret]], melynek déli részét tervezte Zrumeczky. Kóshoz hasonlóan ő is tervezett egy kaput a térre a Kóséval átellenes oldalon, mely ma nem hivatalosan a „Zrumeczky-kapu” nevet viseli, valamint a tér egyik lakóházát önállóan tervezte.

Középiskolai és egyetemi évei alatt is végig dolgoznia kellett, hogy segíteni tudja nehéz helyzetű családját. A sok éjszakai munka eredményeképp fiatalon elkapta a [[tűdőbaj]]t. Az [[első világháború]]ban a műszaki egységhez osztották be, ahol az oroszok kapitulációja után a [[Sáros vármegye]]i szlovák falvak újjáépítését vezette. [[1917]]-ben itt kapott [[mellhártyagyulladás]]t. Onnét már nagy betegen Budapestre küldték gyógyulni, azonban életét a kórházi kezelés ellenére sem sikerült megmenteni. Alig 34 évesen hunyt el.

 

==Források==

{{források}}