„Auguste Mariette” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 23 interwiki link migrálva a Wikidata d:q311850 adatába
30. sor:
 
== A Szerapeum megtalálása==
Mariette a kairói citadelláról körbetekintve határozta el, hogy Egyiptomban marad és inkább a régészeti rekvizítumokkal foglalkozik. Az első pillanattól kezdve a műemlékek megmentése volt fő célkitűzése, ami azonban csak [[1857]]-ben valósulhatott meg, [[Muhammad Ali basaegyiptomi alkirály|MohamedMuhammad Ali]] halála után, [[Szaíd egyiptomi alkirály|Szaíd alkirály]] idejében, aki végre megtiltotta az önkényes ásatásokat és a leletek külföldre szállítását. Ez évben alapította azt a gyűjteményt, amely ma az Egyiptomi Múzeum alapját képezi.
 
Mariette kiküldői a [[kopt]] szövegekről hamar elfeledkeztek, amikor hírét vették, hogy a fiatalember felfedezte a híres Szerapeumot. [[I. Széthi]] sírja óta ez volt a legnagyszerűbb felfedezés, s Egyiptom számára pedig ez jelentette az első, meghatározó lépést az ásatás, a megmentés és a megőrzés nemzeti programja felé vezető úton. Mivel 1833-34-ben [[Lord Curzon]], 1839-ben pedig [[Henry Tattam]] alaposan kifosztotta a kopt egyház tartalékait [[WadiVádi Natrunen-Natrún]]ban, a pátriárka nem szívesen vált meg további értékes szövegektől, így Mariette a figyelmét az egyiptomi kiküldetésének másodlagos céljára, a fáraókori emlékek felkutatására fordíthatta.
[[Fájl:Louvre_-_masque_de_Khaemouaset.jpg|jobbra|150px|Aranymaszk XIV.Ápisz mellől. Louvre]]
Érdeklődése a Kairóban és [[Alexandria|Alexandriában]] megcsodált szfinxek kapcsán Szakkara felé fordult. Jól tudta, hogy [[Sztrabón]], az i.e. 1. századi görög szerző már tett említést a szfinxekkel szegélyezett, homokkal borított útról, amely a Szerapeumhoz, a szent Ápisz-bikák sírjához vezetett, s amelyet már számos expedíció - köztük [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte tábornok]]é is - hiába keresett. Mariette nyomban hozzáfogott az ásatáshoz, bár sietségében megfeledkezett a szükséges [[fermán]] (engedély) beszerzéséről. Nagy örömére sikerült feltárnia egy 200 méter hosszú kőutat, s annak mentén 121 szfinxet talált. Az út egyenesen egy Ápisz templomhoz vezetett, melyet [[I. Nektanebo]] építtetett.
1851. november 12-én, egy évvel a kutatások megkezdése után, végre sikerült behatolni a templom alatti katakombába. A három hónappal később tartott megnyitó előtt Mariette eltávolíttatta a sírból a legfontosabb leleteket, hogy megmentse azokat [[AbbaszI. Abbász egyiptomi alkirály|I. Abbász pasa]], Egyiptom akkori uralkodója karmaiból, aki neheztelt rá, mert nem tartotta tiszteletben a formaságokat, nem kért fermánt.
[[Fájl:Louvre_-_pectoral_au_nom_de_Ramses_II.jpg|balra|200px|II.Ramszesz kartusát tartalmazó VII. Ápisz berakásos arany melldísz.Louvre]]
[[Fájl:Egypte louvre 091 aigle.jpg|jobbra|200px|kosfejű aranysólyom melldísz a IX. Ápisz nevű szent bika sírjából]]