„Giffen-javak” változatai közötti eltérés

 

Az előbbi levezetésben szerepelt, hogy a jövedelmi hatásnak a Giffen-javak esetében pozitívnak kell lennie. Ez viszont azt jelenti, hogy a Giffen-javak mind [[inferior javak]] is egyben, vagyis a jövedelem növekedésére keresletcsökkenéssel reagálnak, és fordítva.

 

Giffen az [[inferior javak]]at fedezte fel az írországi burgonyafogyasztáson keresztül, azaz az olyan javakat (például a burgonya), amelyek vásárlása, fogyasztása csökken, ha a háztartás jövedelme nő - az [[Engel-görbe]] e javak esetében negatív meredekségű, szemben a [[normál javak]]kal, amelyek Engel-görbéje pozitív meredekségű. Az inferior javakat felfedezve Giffen tisztán logikai megfontolásokkal levezette a Giffen-javak létezéséről szóló elméletét. A Giffen paradoxon éppen abban áll. hogy a logikailag hibátlanul levezetett Giffen javak létezését semmilyen statisztikával nem sikerült kimutatni. A paradoxont [[J.R. Hicks]] oldotta meg a [[teljes árhatás]] felbontásával [[jövedelem hatás]]ra és [[helyettesítési hatás]]ra (ez helyesen van leírva a szócikkben).