Sárga kövirózsa

A Jovibarba hirta a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe és a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó faj. Magyarul a "Jupiterszakáll" nevet adhatjuk neki, mivel a Iovi+barba összetétel Jupiter+szakáll jelentéssel fordítható. A nemezetség típusfaja, Filip Maximilian Opiz e faj alapján állította fel a Jovibarba nemzetséget, elkülönítve azt a Sempervivum nemzetségtől.. A keleti Alpokban, Olaszországban, a Balkán-félszigeten (északnyugati területek) és a Kárpát-medencében őshonos. Magyarországon is őshonos, elsősorban a Dunántúli-középhegység dolomitkopárain, sziklaletörésein él. Rozettáinak átmérője általában 4,5-7cm. Levelei világos zöldek, vörös csúccsal, azonban szárazság esetén leveleinek nagy része vörösen pigmentált. Esők után rozettái kinyílnak. A fiókhajtások fél centiméteresek, gömbölyőek és könnyen elgurulnak, így az új sarjtelepek már valahol máshol jönnek létre. Virágait 15-20 cm-es szárakon hozza, ami segíti a magok terjedését. Ennek az a jelentősége, hogy sarjai a gravitációnak megfelelően csak valamivel lejjebb tudnak meggyökeresedni, ugyanakkor a jupiterszakáll számára a feltételek főként a sziklakiugrásokon adottak.

Jovibarba hirta
Jovibarba hirta
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae) Alcsalád: Kövirózsaformák (Sempervivoideae) Nemzetség: Jovibarba Opiz Faj: J. hirta
Tudományos név
Jovibarba hirta Filip Maximilian Opiz.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Jovibarba hirta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Jovibarba hirta témájú kategóriát.

Hivatkozások

Pozsgás növények enciklopédiája. Zdenek Jezek, Libor Kunte. Ventus Libro Kiadó, Budapest. 2007. ISBN: 978-963-9701-30-4.