„Fenol” változatai közötti eltérés

* Savas jellege százmilliószor erősebb, mint az [[alkoholok]]é. Ez abból következik, hogy a hidroxil-csoporthidroxilcsoport nemkötő elektronpárja delokalizálódik, lecsökken az oxigén körül a elektronsűrűség, közelebb húzza magához O-HO−H kötő elektronpárt és így a proton könnyebben le tud szakadni. Lúgokban fenolátok képződése közben oldódik. Erőssége viszont kisebb, mint a szénsavé, ezért karbonátok nem oldják.

* Hidroxilcsoportja [[Éter (kémia)|éteresíthető]] és [[észter]]esíthető. Közvetlen úton nem alakíthatók át észterré, de az alkoholokhoz hasonlóan [[Savkloridok|karbonsav-kloridokkal]] és [[Savanhidridek|savanhidridekkel]] észterek képződnek. A fenolok alkálisói alkil-halogenidekkel éterekké alkilezhetők. ([[Williamson-szintézis]])

* Könnyen [[Aromás elektrofil szubsztitúció|elektrofil szubsztitúcióba]] vihető (pl.: nitrálás). A hidroxilcsoport orto- és para- helyzetbe irányít. Az elektrofil szubsztituensek növelik savi erősségét, így a [[pikrinsav]] erőssége már ásványi sav nagyságrendű.

* Ha [[klór-benzolKlórbenzol|klórbenzolhoz]]hoz [[nátrium-hidroxid]]ot adunk, elsőként Na-fenolát keletkezik, majd a képződő [[hidrogén-klorid]] fenolt szabadít fel belőle.

* A kumol-hidroperoxid átrendeződéses reakciója a fenol előállítására alkalmazott legfontosabb ipari eljárás. Elsőként a kumolt (izopropil-benzolt) katalitikusan oxidálják, majd a képződő kumol-hidroperoxidot savas katalízissel fenollá és [[aceton]]ná alakítják. Az eljárás népszerűsége abból fakad, hogy olcsó alapanyagokból állítják elő a fenolt, és melléktermékként egy fontos szerves [[oldószer]], [[aceton]] keletkezik.

Bőrrel érintkezve, vagy szembe kerülve maró hatású., Lenyelvelenyelve vagy belélegezve mérgező. Ha felszívódik, kábultságot, vesebántalmakat, légzés- és szívbénulást okozhat. A fenol koagulációra, (alvadásra, kicsapódásra) készteti a fehérjéket. Ezzel magyarázható fertőtlenítő és mérgező hatása. A szervezet D-glükuronsav-fenilglikoziddá alakítja, és így hatástalanítja. {{phhg8| Phenolum}}