Wikipédia

„Rosa Luxemburg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor:
[[július 28.|Július 28-án]] az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] [[Szerbia]] ellen, [[augusztus 3.|augusztus 3-án]] a [[Német Birodalom]] Oroszország ellen jelentette be a háború megindítását. A következő nap a [[Reichstag (birodalmi gyűlés)|Reichstag]] elfogadta, hogy a háborút [[hadikölcsön]]ből ''(Kriegsanleihe)'' finanszírozzák. Az SPD képviselők megszavazták a rendelkezést, ráadásul belementek a [[Burgfrieden]]be is, amellyel gyakorlatilag lemondtak a háború alatti sztrájkszervezésről. Luxemburg teljesen összetört: a revizionizmus, amely ellen [[1899]]-től fellépett, győzött, és megindult a háború.
 
[[1914]]. [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] Karl Liebknechttel, [[Clara Zetkin]]nel, [[Franz Mehring]]gel és másokkal létrehozták az Internacionálé nevű csoportjukat, amely [[1916]]. [[január 1.|január 1-jén]] a [[SpartacusSpartakus Szövetség]] ''(Spartakusbund)'' nevet vette fel, és megjelentetett néhány Spartacus aláírású illegális röpiratot. Maga Luxemburg a ''Junius'' nevet vette fel [[Lucius Iunius Brutus]], a Római Köztársaság állítólagos alapítója után. Elutasították a háborút és az SPD lepaktálását, követelték az általános sztrájkot. Mindez [[június 28.|június 28-án]] két és fél év börtön kiszabásába torkolt Luxemburg számára, szinte egyidőben Liebknechttel. Ez idő alatt [[Poznań|Posenben]] és [[Wrocław|Breslauban]] raboskodott. „Junius” néven írt cikkeket, amelyeket barátai kicsempésztek, és illegálisan megjelentettek. Ezek között volt „Az orosz forradalom” is, amely számos ponton kritizálta a [[bolsevizmus|bolsevikokat]], és felhívta a figyelmet arra, hogy az események könnyen [[diktatúra|diktatúrába]] torkollhatnak. (Többet nem követelte a [[proletárdiktatúra|proletárdiktatúrát]], elítélte a bolsevik típusú egypártrendszert.) Ezt írta: „A szabadság mindig a másképp gondolkodók szabadsága” ''("Freiheit ist immer die Freiheit des Andersdenkenden")''. 1916 júniusában írta „A szociáldemokrácia válságá”-t ''(Die Krise der Sozialdemokratie)''.
 
[[1917]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] hadbalépésekor a [[Spartacus Szövetség]] beolvadt a [[Németország Független Szociáldemokrata Pártja|független szociáldemokraták pártjába]] (USPD). A Kautsky által alapított háborúellenes csoportosulás az SPD-vel együtt került hatalomra [[1918]]. [[november 9.|november 9-én]] [[II. Vilmos német császár|II. Vilmos]] lemondása után. A lemondás a [[november 4.|4-én]] [[Kiel]]ben megindult forradalmi eseményeket követte, amelyek nyomán [[november 8.|8-án]] már a nyugati országrész nagy része munkás- és katonatanácsok irányítása alatt állt. A mintát az [[1905]]-ös és az [[1917-es októberi orosz forradalom|1917-es]] oroszországi forradalmak adták, így jött létre egyfajta [[tanácsköztársaság]] ''(Räterepublik)''.
47. sor:
Az [[január 1.|új év első napján]] Luxemburg és Liebknecht javaslatára jött létre a kommunista és szocialista csoportosulásokat tömörítő párt, a [[Németország Kommunista Pártja]] (KPD). Luxemburg szorgalmazta részvételüket az alkotmányozó nemzetgyűlésen, amely a későbbiekben lerakta a weimari köztársaság alapjait, azonban leszavazták. Januárban megindult egy második forradalmi hullám, amelyet Luxemburg lapjuk vezércikkeiben támogatott.
 
A szociáldemokrata, [[Friedrich Ebert]] a [[Freikorps]]ok, a nacionalista milícia bevetésével fojtotta el a megmozdulásokat. [[január 15.|15-én]] Luxemburgot és Liebknechtet letartóztatták, puskatussal leütötték, és fejbelőttékfejbe lőtték. Luxemburg holttestét a közeli folyóba dobták (májusban került elő), Liebknechtét a közeli hullaházba vitték azonosítás nélkül. Egy Freikorps-tagot később két év börtönre ítéltek tette miatt. Több száz KPD-tag jutott hasonló sorsra.
 
== Gondolkodásmódja, eszméi ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rosa_Luxemburg”