„Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
96. sor:
János Albert király a trónra lépése után megerősítette a nemesség minden addigi kiváltságát és cserébe megszerezte az egyetértést a magas adókra, amelyeket az állam védelmére szánt. A nemesi kiváltságok keretében a király például felmentette a nemességet a vám fizetésének kötelezettsége alól és megtiltotta a nem-nemes polgároknak, hogy földbirtokokat vásároljanak és állami hivatalokat töltsenek be.
=== A Törökország elleni háború
[[I. János lengyel király|I. János Albert]] király nagy hadjáratot tervezett Moldvába, hogy visszaszerezze a törököktől a két fekete-tengeri kikötőt ([[Chilia Veche|Kilia]] és [[Dnyeszterfehérvár]]), visszaállítsa a lengyel fennhatóságot [[Moldva]] fölött, megbosszulja a [[várnai csata|várnai vereséget]] és lehetőség szerint a moldvai trónra ültesse az öccsét, [[I. Zsigmond lengyel király|Zsigmondot]]. 1497-ben a lengyyel seregek elindultak délkeletre. [[III. István moldvai fejedelem]] azonban bár 1487-től lengyel hűbéres volt, Törökország mellé állt. A hadjárat kudarcot vallott, többek között a János Albert és bátyja, Ulászló magyar király, közötti vita miatt.
A sikertelen hadjárat nyomán több szövetség is alakult Lengyelország és Litvánia ellen. 1498 tavaszán a tatárok megrohanták
[[Fájl:Aleksander Jagiellonczyk.jpg|thumb|left|140px|Jagelló
== Jagelló Sándor ==
|