Főmenü megnyitása

Módosítások

a
János Albert király a trónra lépése után megerősítette a nemesség minden addigi kiváltságát és cserébe megszerezte az egyetértést a magas adókra, amelyeket az állam védelmére szánt. A nemesi kiváltságok keretében a király például felmentette a nemességet a vám fizetésének kötelezettsége alól és megtiltotta a nem-nemes polgároknak, hogy földbirtokokat vásároljanak és állami hivatalokat töltsenek be.
 
=== A Törökország elleni háború folytatása ===
[[I. János lengyel király|I. János Albert]] király nagy hadjáratot tervezett Moldvába, hogy visszaszerezze a törököktől a két fekete-tengeri kikötőt ([[Chilia Veche|Kilia]] és [[Dnyeszterfehérvár]]), visszaállítsa a lengyel fennhatóságot [[Moldva]] fölött, megbosszulja a [[várnai csata|várnai vereséget]] és lehetőség szerint a moldvai trónra ültesse az öccsét, [[I. Zsigmond lengyel király|Zsigmondot]]. 1497-ben a lengyyel seregek elindultak délkeletre. [[III. István moldvai fejedelem]] azonban bár 1487-től lengyel hűbéres volt, Törökország mellé állt. A hadjárat kudarcot vallott, többek között a János Albert és bátyja, Ulászló magyar király, közötti vita miatt.
 
A sikertelen hadjárat nyomán több szövetség is alakult Lengyelország és Litvánia ellen. 1498 tavaszán a tatárok megrohanták a Litvánia délkeleti területeit [[III. Iván moszkvai nagyfejedelem]] pedig megpróbálta meghódítani [[Kijev]]et és [[Szmolenszk]]ot. [[I. Miksa német-római császár]] átvette Szilézia egy részét és követelte a Királyi Poroszország visszaadását a [[Német Lovagrend]]nek. A lovagrend nagymestere megtagadta a lengyel királytól a hűbéri esküt. 1501 tavaszán ezért János király elrendelte a lengyel hadsereg összevonását [[Toruń]]ban, ahova ő maga is elment, hogy vezesse a hadjáratot a Rendi Poroszország ellen, de hamarosan meghalt (június 17.) és a hadjárat nem vezetett eredményre.
 
[[Fájl:Aleksander Jagiellonczyk.jpg|thumb|left|140px|Jagelló SándórSándor [[Jan Matejko]] képén]]
 
== Jagelló Sándor ==