„Bassár el-Aszad” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 217.197.176.15 (vita) szerkesztéséről XXLVenom999 szerkesztésére |
||
1. sor:
{{Vezető infobox
| név = Bassár el-Aszad
| kép = Bashar al-Assad (cropped).jpg
| képméret = 200px
| képaláírás =
| állam = [[Szíria]]
| sorszám =
| megnevezés = elnöke
| terminus kezdete = [[2000]]. [[július 17.]]
| terminus vége =
| alelnök =
| helyettes =
| előd = [[Abd el-Halím Haddám]] <small>(ügyvezető)</small>
| utód =
| születési hely = [[Damaszkusz]], {{Szíria}}
| születési dátum = {{életkor-élő-dátummal|1965|9|11}}
| halálozási hely =
| halálozási dátum =
| házastárs = Aszma el-Aszad
| párt = [[Baasz Párt (Szíria)|Baasz Párt]]
| választókerület =
| foglalkozás =
| vallás =
| aláírás =
| lábjegyzet =
}}
'''Bassár el-Aszad''' ''(Baššār al-Asad'', [[arab írás|arab betűkkel]] بشار الأسد; [[Damaszkusz]], [[1965]]. [[szeptember 11.]]) [[Szíria]] elnöke és a Baasz Párt főtitkára [[2000]] óta, az [[1971]]-től haláláig szintén elnöki hivatalt betöltő [[Háfez el-Aszad]] fia és utódja.
== Útja az elnökségig ==
Háfez el-Aszad és Anísze Mahlúf második fia [[1965]]-ben született, amikor a Baasz Párthoz tartozó, tábornoki rangú, [[alaviták|alavita]] származású apja a szír légierő parancsnoka volt. A következő évben, [[Szaláh Dzsadíd]] baaszista puccsa nyomán az idősebb Aszad hadügyminiszter lett, majd [[1970]]-ben, a „[[javító forradalom]]nak” elkeresztelt puccsal magának szerezte meg a hatalmat. Egy évig miniszterelnök volt, majd [[2000]]-ben bekövetkezett haláláig az állam elnöke lett. Bassár nevű fiát eredetileg nem politikai pályára szánta: kiszemelt örököse az elsőszülött [[Bászel el-Aszad]] volt, aki a biztonsági szolgálat vezetője lett, emellett kiváló sportemberként volt ismert. A második fiú, aki [[francia nyelv|franciául]] és [[angol nyelv|angolul]] is megtanult, orvosi pályára lépett: [[szemészet|szemésznek]] tanult a [[Damaszkuszi Egyetem]]en. Damaszkusz egyik katonai kórházában volt [[rezidens]], majd [[1992]]-től továbbképzésen vett részt a [[london]]i [[West Eye Hospital]]ban. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, a szír emigránsoktól származó [[Aszmá al-Aszad|Aszmá Faváz al-Ahrasszal]].
[[1994]]-ben Bászel al-Aszad autóbalesetben elhunyt, ekkor Bassár kénytelen volt megszakítani tanulmányait és hazatérni [[Szíria|Szíriába]]. Itt katonai képzésben részesült a [[homsz]]i katonai akadémián, és [[1999]]-re vezérkari őrnagyi rangot szerzett. Ezekben az években ő állt a [[korrupció]]ellenes kampány élére, emellett síkra szállt a modernizáció és az internet elterjesztése mellett.
== Elnöksége ==
[[2000]]. [[június 10.|június 10]]-én, országlása harmincadik évében elhunyt Háfez el-Aszad. Miután a parlament a korábbi negyven évről harmincnégyre szállította le az elnökség alsó korhatárát, így lehetővé téve Bassár el-Aszad indulását, a szavazatok 97,2%-ával az elhunyt elnök fiát választották Szíria államfőjévé. A hétéves ciklus lejárta után, [[2007]]-ben ismét hasonló arányban választották elnökké.
=== Belpolitika ===
[[Fájl:Bessar Esad Halep.jpg|bélyegkép|jobb|200px|Poszter el-Aszadról [[Aleppó]]ban]]
Bassár el-Aszad, bár kezdetben számos politikai fogolynak adott amnesztiát, lehetővé tette reformer értelmiségiek számára a véleménynyilvánítást és lépéseket tett a sajtó korlátozásainak csökkentése felé, rövidesen visszatért a korábbi politikához, és lényegében fenntartotta az apja által kialakított, hadseregre és titkosszolgálatokra támaszkodó, elnyomó, diktatórikus rendszert. Ebben a fegyveres testületeket és állami szerveket vezető régi gárda szerepe sem zárható ki. A rendkívül korruptnak tartott politikai rendszerrel ellentétben a [[Gazdasági rendszer|gazdaság]] terén reformokat hajtott végre, szakítva apja szocialista politikájával, aminek köszönhetően Szíria egyre nyitottabbá válik, és egyre kisebb az állami irányítás mértéke.
=== Külpolitika ===
Bassár el-Aszad külpolitikailag nehéz helyzetben kezdte az elnökségét. Az országa által el nem ismert Izrael [[1967]] óta megszállás alatt tartja a Szíriához tartozó [[Golán-fennsík]]ot, a szíriai csapatok viszont [[1976]] óta Libanon egy részét ellenőrizték az ottani [[libanoni polgárháború|polgárháború]] kapcsán. A szintén baaszista [[Szaddám Huszein]] iraki rendszerével ellenséges Háfez el-Aszad az [[1980-as évek]]ben [[Irán]] fontos szövetségesévé lépett elő, amit megkönnyített, hogy az alavita szekta a síita iszlám egyik leágazásából alakult ki. Iránnal közösen támogatta nyugati világban terroristának tekintett libanoni síita [[Hezbollah]]ot, illetve a palesztin [[Hamász]]t is, noha annak [[iszlamizmus]]át országán belül tűzzel-vassal üldözte. Ennek köszönhetően a republikánus [[John Bolton]] [[2002]]-ben Szíriát is a „[[gonosz tengelye|gonosz tengelyéhez]]” sorolta.
Tovább nehezítette a helyzetet, a damaszkuszi vezetés [[2003]]-ban elítélte az iraki háborút, majd az, hogy [[2005]]-ben a szír titkosszolgálatot vádolták meg [[Rafík el-Haríri]] volt libanoni miniszterelnök meggyilkolásával. A damaszkuszi kormányzat következetesen tagadja a vádakat, és még abban az évben kivonta csapatait a szomszédos országból. Ezután a két ország a kapcsolatok normalizálásának útjára lépett: kölcsönösen elismerték egymást, és nagykövetségeket létesítettek a két fővárosban. A [[2006]]-os [[második libanoni háború]] kapcsán Aszad elnők elítélte Izraelt és kiállt az ellenálló [[Hezbollah]] mellett, de röviddel utána tárgyalásokba kezdett a zsidó állammal [[Törökország]] közvetítésével, kilátásba helyezve a békekötést és Izrael elismerését annak fejében, hogy az kivonul a [[Golán-fennsík]]ról. Az Izraellel folytatott tárgyalások a [[2008–2009-es Izrael–Hamász-konfliktus]] kapcsán megszakadtak. Eközben a szír–amerikai kapcsolatok is fejlődésnek indultak: több delegáció látogatott Damaszkuszba. Az Aszad-kormányzat jó viszonyt ápol [[Oroszország]]gal, amit támogatott a [[2008]]-as [[orosz–grúz háború]] során.
=== 2011-es felkelés ===
{{bővebben|2011-es szíriai felkelés}}
2011 januárjában az észak-afrikai arab forradalmakat követve Szíriában is megmozdulások kezdődtek a diktatúra, az emberi jogok folyamatos megsértése ellen. A hatalom erőszakosan lépett fel a demonstrálókkal szemben, a tüntetések elfajultak.<ref>[http://index.hu/kulfold/2011/03/24/soha_nem_latott_tuntetesek_sziriaban/ Soha nem látott tüntetések Szíriában] - Index, 2011. március 24.</ref> Márciustól el-Aszad rendfenntartó erői éles lőszerrel tüzeltek a tiltakozókra, több száz embert megöltek. <ref>[http://index.hu/kulfold/2011/05/21/44_tuntetot_lottek_agyon_sziriaban/ 44 tüntetőt lőttek agyon Szíriában] - Index, 2011. május 21.</ref> A tömeggyilkosságok, kegyetlenkedések, kínzások hatására május 9-én az EU beutazási tilalmat rendelt el a rezsim vezetői ellen, majd a hónap végén maga az elnök is a listára került.<ref>[http://index.hu/kulfold/2011/05/23/bekemenyit_az_eu_aszaddal_szemben/ Bekeményít az EU Aszaddal szemben] - Index, 2011. május 23.</ref>
== Családja ==
[[Fájl:Bashar_and_Asmaa_al-Assad_in_Moscow.jpg|thumb|150px|Aszad elnök és felesége Moszkvában, 2008-ban]]
Bassár el-Aszad 2000 decemberében vette feleségül a nála tíz évvel fiatalabb, szunnita muszlim Aszmát, Faváz Ahrasz kardiológus és a diplomata Szahár Otri lányát, aki francia irodalmat és számítástechnikát tanult, majd befektetési bankárként dolgozott. Az elnöki párnak három fia született:
* Háfez el-Aszad (2001. december 3.)
* Zejn el-Aszad (2003. november 5.)
* Karím el-Aszad (2004. december 16.)
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* [http://news.bbc.co.uk/2/hi/middle_east/2579331.stm]
* {{commons-natúr|Bashar al-Assad}}
== További információk ==
* [http://sana.sy/eng/article/5.htm Weboldala]
{{csonk-életrajz}}
{{DEFAULTSORT:Aszad}}
[[Kategória:Szíria]]
[[Kategória:Államfők]]
[[Kategória:Arab politikusok]]
|