Wikipédia

„Ericsson” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a link
a →‎Története: korr, link, atfogalmaz, idegen linkek ki
36. sor:
 
==Története==
 
===A kezdeti évek===
Lars Magnus Ericsson mint munkás kezdte pályafutását különböző műhelyekben. Első saját műhelyét 1876-ban indította, ahol matematikai és fizikai műszereket készítettek. Ez ugyanabban az évben volt, amikor A. G.[[Graham Bell]] szabadalmaztatta a telefont. Ericsson kihasználta azt, hogy Bell nem védte le szabadalmát a skandináv országokban, és kezdett telefonkészülékeket kezdett gyártani, ami a cég fő tevékenységévé vált. Első telefonkészülékei 1878-ban készültek, 22 darab úgynevezett "mágnestelefon, kürttel". A szembeötlően konstruktív tehetsége lenyűgözte a szakembereket és a készülékei hamar ismertté váltak a világpiacon. Nagy részben L. M. Ericsson-nakEricssonnak köszönhető a svéd távközlési iparág magas pozíciója a világban.
 
[[File:Ericsson_Taxen (2).jpg|left|thumb|130px| Taxen, 1892]]
Anton Avén és Leonard Lundqvist a Stockholms Allmänna Telefon AB-nál 1884-ben feltalálta a telefonkagylót. Kezdetben ezt főleg telefonközpont kezelők használták, akiknek szükségük volt egy szabad kézre miközben az előfizetőkkel beszéltek. Ericsson korán bevezette a kagylót a készülékeinél, elsőnek 1892-ben a ''Taxen'' (A tacskó) asztali telefonnál.▼
 
▲Anton Avén és Leonard Lundqvist a Stockholms Allmänna Telefon AB-nál 1884-ben feltalálta a telefonkagylót. Kezdetben ezt főleg a telefonközpont kezelőkkezelői használták, akiknek szükségük volt egy szabad kézre, miközben az előfizetőkkel beszéltek. Ericsson korán bevezette a kagylót a készülékeinél, elsőnek 1892-ben a ''Taxen'' (A tacskó„tacskó”) asztali telefonnál.
===L.M. Ericsson részvénytársaság===▼
 
1896-ban LM Ericsson átengedte gyárait az újonnan alakult LM Ericsson & Co. részvénytársaságnak, amely 1 millió alaptőkével indul. Mint ügyvezető igazgató működik 1900-ig, amikor Axel Boström veszi át az feladatot. A következő évben távozik mint elnök és csak tagként marad az igazgató tanácsban. 2003-ig senki nem volt ilyen hosszú ideig vezető pozícióban a cégen belül. Az 1890-es években LM Ericsson & Co. mintegy 500 alkalmazottat foglalkoztat, és megkezdi nemzetközi tevékenységét. ▼
▲===Az L.M. Ericsson részvénytársaság===
1897-ben műhelyt nyit Szentpéterváron, 1901-ben Moszkvában és 1902-ben New Yorkban.
▲1896-ban LM Ericsson átengedte gyárait az újonnan alakult LM Ericsson & Co. részvénytársaságnak, amely 1 millió<!-- milyen valuta? --> alaptőkével indul. Mint ügyvezető igazgató működik 1900-ig, amikor Axel Boström veszi át az feladatot. A következő évben távozik mint elnök és csak tagként marad az igazgató tanácsban. 2003-ig senki nem volt ilyen hosszú ideig vezető pozícióban a cégen belül. Az 1890-es években LM Ericsson & Co. mintegy 500 alkalmazottat foglalkoztat, és megkezdi nemzetközi tevékenységét. 1897-ben műhelyt nyit Szentpéterváron, 1901-ben Moszkvában és 1902-ben New Yorkban. Közösen a National Telephone Co.-val 1903-ban megalakítják a ''The British L. M. Ericsson Manufacturing Co.'' céget, amelyik gyárat működtet Beestonban. 1904-ben Ericsson telket vásárol Buffalóban, (New York) hogy gyárat építsen az LM Ericsson Telephone Manufacturing Co.-nak. Lengyelországban az első telefonközpont Varsóban készül el 1904-ben, és Lengyelország hamarosan az egyik legmodernebb telefonos ország lett.
Közösen a National Telephone Co.-val 1903-ban megalakítják a ''The British L. M. Ericsson Manufacturing Co.'' céget, amelyik gyárat működtet Beeston-ban.
1904-ben Ericsson telket vásárol Buffalo-ban, (New York) hogy egy gyárat építsen az LM Ericsson Telephone Manufacturing Co.-nak. Lengyelországban az első telefonközpont Varsóban készül el 1904-ben, és Lengyelország hamarosan az egyik legmodernebb telefonos ország lett.
 
===Egyesülés a Stockholm Allmäna Telefon AB-vel===
1918-ban a vállalat egyesül a ''Stockholms Allmänna Telefonaktiebolag''-gal (SAT) (Stockholm Közszolgálati Telefonrészvénytársaság), hogy megerősítse pozícióját a szektorban és hogy növelje a vállalkozói szellemet a gyártásban. A cég nevét is megváltoztatják Allmänna Telefonaktiebolaget L.M. Ericsson-ra. Ugyanebben az évben államosítják az oroszországi gyárat, és Finnországban megalakul az LM Ericsson, az első skandináv leányvállalat. A cég neve 1926-ban változott meg a ma is használt '''''Telefonaktiebolaget LM Ericsson'''''-ra.
Ugyanebben az évben államosítják az oroszországi gyárat, és Finnországban megalakul az LM Ericsson, az első skandináv leányvállalat.
A cég neve 1926-ban változott meg a ma is használt '''''Telefonaktiebolaget LM Ericsson'''''-ra.
 
Az 1910-es években megkezdték az elektromechanikára épülő automata telefonközpontok fejlesztését, amit megkönnyített a SAT felvásárlása. Így született meg az ''500-väljaren'' (500-választó) amit először 1923-ban Rotterdamban majd 1924-ben Stockholmban helyeztek üzembe. Ez volt az első lépés, ami megalapozta az Ericsson erejét a telefonközpontok terén. 1918-ban az LM Ericsson egy gyümölcsöző együttműködésre lépett a Telecommal és a Telivel a termékfejlesztés terén. 1956-ban megalakul az ''Elektroniknämnden'' (Elektronikai bizottság) a kutatás és fejlesztés (K+F) részleges összehangolására, majd 1970-ben a közös ''Ellemtel'' (LMtel) vállalat keretében a közös K+F tevékenységre. A ''Televerket'' (állami telefonvállalat) által kifejlesztett és tesztelt újításokat az Ericsson sikeresen értékesített külföldön, mint például a magán alközpontok és új telefon modellek.
1918-ban az LM Ericsson egy gyümölcsöző együttműködésre lépett a Telecom-mal és a Teli-vel a termékfejlesztés terén. 1956-ban megalakul az ''Elektroniknämnden'' (Elektronikai bizottság) a kutatás és fejlesztés (K+F) részleges összehangolására, majd 1970-ben a közös ''Ellemtel'' (LMtel) vállalat keretében a közös K+F tevékenységre. A ''Televerket'' (állami telefonvállalat) által kifejlesztett és tesztelt újításokat az Ericsson sikeresen értékesített külföldön, mint például a magán alközpontok és új telefon modelek.
 
1927-ben aláírtak egy 40 éves koncessziót a török kormánnyal, a főbb városok közötti telefonkapcsolat kiépítésére. Ivar Kreuger eladta az Ericsson részvényeinek 35%-át az Ericsson fő versenytársának, az [[ITT]]-nek. Az ITT fő részvényes lesz 1960-ig. A Kreuger csőd után a három fő tulajdonos, az ITT, a Wallenberg csoporthoz tartozó Stockholms Enskilda Bank és a Handelsbanken megállapodtak abban, hogy Wallenbergnek jusson a vezető szerep.
Ivar Kreuger eladta az Ericsson részvényeinek 35%-át az Ericsson a fő versenytársának az, ITT-nek. Az ITT fő részvényes lesz 1960-ig. A Kreuger csőd után, a három fő tulajdonos, az ITT, a Wallenberg csoporthoz tartozó Stockholms Enskilda Bank és a Handelsbanken megállapodtak abban, hogy Wallenberg-nek jusson a vezető szerep.
 
===Midsommarkransen===
[[File:Ericsson_telefonplan_20050902_001.jpg|thumb|Az Ericsson székhelye 1940-2003 között]]
 
Az 1930-as évek második felében költözött a cég Stockholm az akkor még kiaknázatlan területreterületére, a Midsommarkransen-reMidsommarkransenre. Az Ericsson modern gyára évtizedekig uralja a területet az úgynevezett Ericsson szellemmel és egyfajta Ericsson város, LM-city (vesd össze Siemens Stadt Berlinben). A vállalat lelkesen támogatja a dolgozók szabadidős tevékenységét is, többek között a szabadidős klubok, mint például az LM Ericsson Fotoklubb és az Ericsson Film és Videó Club. Az 1960-as években a metrót elvezették Midsommarkransen-igMidsommarkransenig, és az állomást Telefonplan-nakTelefonplannak (Telefontér) nevezték. Az 1940-es években kifejlesztették a ''koordináta gép'' (keresztrudas) kapcsoló technológiát, amely domináns Ericsson technológia volt a nemzetközi piacon, de nem belföldön. 1947-ben az Ericsson átvette a ''RIFA'' kondenzátor gyártó irányítását, és 1948-ban megnyitotta a gyárat Söderhamnban. Az 1950-es években készülnek a klasszikus Ericofon telefonok, ismertebb nevén Kobra.
Az 1940-es években kifejlesztették a ''koordináta gép'' (keresztrudas) kapcsoló technológiát, amely domináns Ericsson technológia volt a nemzetközi piacon, de nem belföldön.
 
1947-ben az Ericsson átvette a ''RIFA'' kondenzátor gyártó irányítását, és 1948-ban megnyitotta a gyárat Söderhamn-ban. Az 1950-es években készülnek a klasszikus Ericofon telefonok, ismertebb nevén Kobra. [[File:Ericofon_1956_2.jpg|left|thumb|130px|Kobra, 1953]]
[[File:Ericofon_1956_2.jpg|left|thumb|130px|Kobra, 1953]]
 
===1970 – az AXE korszak ===
1970-es évek nagy megvalósítása az AXE rendszer volt. AXE volt az egyik első számítógépes telefonközpont és óriási siker lett. A 2000-es években még tovább fejlesztik, és ma a világ legszélesebb körben használt telefonos rendszere. Az AXE kompatibilis szinte minden mobil szabvánnyal, mint például a NMT (1G), GSM (2G) és az UMTS (3G). 1987-1995 között a legjelentősebb projektje az AXE-N, amely azonban sikertelen volt és 1995-ben teljesen leállították. Helyette egy kisebb, könnyebb változatot fejlesztettek ki, az úgynevezett AXD-t.
1970-es évek nagy megvalósítása az AXE rendszer volt.
AXE volt az egyik első számítógépes telefonközpont és óriási siker lett.
A 2000-es években még tovább fejlesztik, és ma a világ legszélesebb körben használt telefonos rendszere. Az AXE kompatibilis szinte minden mobil szabvánnyal, mint például a NMT (1G), GSM (2G) és az UMTS (3G).
1987-1995 között a legjelentősebb projektje az AXE-N, amely azonban sikertelen volt és 1995-ben teljesen leállították. Helyette egy kisebb, könnyebb változatot fejlesztettek ki, az úgynevezett AXD-t.
 
===1980-as évek===
=====Egyesülés a DataSaab-bal=====
A 1980-as évek elején a ''Datasaab'' veszteséges lett, és ezért 1981-ben a vállalat fúziónáltfuzionált az Ericsson-nalEricssonnal, ami 3900 alkalmazottat érintett. A Datasaab 90,5%-át az Ericsson vette meg, a fennmaradó 9,5%-ot pedig a ''Telecom'' leányvállalata, a ''Teleinvest''. 1985-ben az Ericsson megvásárolta a Teleinvest 9,5%-át s így a Datasaab teljesen az Ericsson tulajdonába került. A korábbi Datasaab osztályból jött létre az ''Ericsson Information Systems AB'' (Ericsson információs rendszerek). A társaság kezelte a 2000-es sorozat mini számítógépjeitszámítógépeit és kifejlesztett egy több PC kompatibilis személyi számítógépet.
 
=====A FACIT AB beépítése =====
1983. Januárjanuár 1.-énjén, a ''FACIT AB'' svéd része beolvadt az Ericsson információs rendszerekbe (EIS). A Facitnak akkor mintegy 1400 alkalmazottja volt 13 országban, amelybőlebből 350 Svédországban. Az átvett termékek között voltak, Facit 8111 irodai írógépek, Facit DTC6500 számítógépek , valamint mátrix nyomtatókmátrixnyomtatók és Facit 4070 lyukszalaglyukasztó. A Facit konszernhez tartozott a ''Zäta Tryckerierna AB'' nyomtatványgyártó cég is.
 
=====A számítógépes tevékenység eladása=====
Ericsson befektetése a számítógépek területén nem jól sült el, és az Ericsson Information Systems 806 millió korona veszteséggel zárta az 1985-ös évet. Ennek eredményeként, a tevékenység egyes részeit más üzleti egységekre tették át, de a veszteség folytatódott. 1988 áprilisában eladták a ''[[Nokia]]''-nak az egész számítógépes tevékenységet, amely nagyjából megfelelt a korábban megvásárolt Datasaab-nak és Facit-nak.
 
===== Ericsson Cables=====
A 1980-as évek elején a [[:sv:Sieverts Kabelverk|Sieverts Kabelverk]] (SivertSievert kábelüzem) az olajválság következtében be kelletkellett zárja a gyárait Piteå-ban és Sundbyberg-benSundbybergben. 1985 elején az Ericsson összecsapja a két tiszteletreméltó múlttal rendelkező vállalatot, a ''Sieverts Kabelverk''-et és a ''Bofa AB''-t és létrehozza az ''Ericsson Cables AB''-t. 1988-ban az Ericsson Cables fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte, mint akkor a legrégebbi aktív része a vállaltnak.
 
===Az 1990-es és 2000-es évek===
Az 1990-es években az Ericsson jelentősen bővült. A legtöbb expanzió a vállalaton belül zajlott, az [[:sv:Ericsson Radio Systems AB|Ericsson Radio Systems AB]] már elkezdte felépíteni a tudásbázist a mobil bázisállomások és készülékek terén. Jó üzletkötések Szaúd-Arábiával és az aktív munka az [[:sv:Nordisk mobiltelefoni |NMT]] (Nordisk Mobiltelefonisystem ) és [[:sv:GSM|GSM]] (Groupe Spécial Mobile) rendszerek szabványosításával, megalapozta a sikert. 1989-ben a ''[[General Electric|General Electric]]''-kel alakítottak egy közös tulajdonban lévő céget, hogy átvegye az irányítást az amerikai piacon. A vállalat nem ment különösebben jól, bár az értékesítés és a nyereség továbbra is növekedett. Az Ericsson 1994-ben átvette a közös vállalat irányítását, és átnevezte ''Ericsson Mobile Communications AB''-nek (ECS).
 
Az Ericsson sikerei a mobil rendszerek terén nagyrészt az AXE központokkal és (az NMT esetében) a skandináv távközlési vállalatok kompetenciájával magyarázható. Gunnar Eliasson terjesztette elő azt a tézist, hogy az Ericsson GSM sikere teljes mértékben az Ericsson Radio Systems által az 1970-es években kifejlesztett digitális katonai rádiótól függött. Annak következtében teremtették meg a tudásbázist a frekvenciaugratásos technológia, a hibajavító kódolás, a TDMA rendszerek és a titkosítás terén. Az ide kapcsolódó katonai projektek, mint az ''Erieye,'' pedig nagyot lendítettek az antenna technikán.
 
A 2000-es évek elején, az Ericsson-nakEricssonnak több mint 110 &nbsp;000 alkalmazottja volt, de egy évre rá kb. a felét elbocsájtotta a csökkenő eladásokra hivatkozva. Ez egybeesett az úgynevezett távközlési válsággal. 2001-ben az Ericsson vesztesége több mint 30 milliárd korona, ami drasztikus változásokat hozott a szervezetben, többek között eladták a Ericsson Microelectronics AB-t főleg német Infineon-nakInfineonnak.
2002-ben a cég megváltoztatta Ericsson Radio Systems AB nevét, röviden Ericsson AB-re és ez az egyik központi cége a csoportnak.
 
[[File:Ericsson_huvudkontor_Kista_2010.jpg|thumb|Az Ericsson székhelye 2003-tól]]
 
2003-ban [[:sv:Kista|''Kista'']]-ba, új helyiségekbe költözik a stockholmi központ.
2003-ban [[Kista]]-ba, új helységbe költözik a stockholmi központ. Az alkalmazottak száma és az értékesítés nőtt 2007-ben, részben azért, mert hirtelen megnövekedett a tevékenység a Global Services terén, a távközlési szolgáltatók ugyanis gyakran áthelyezik saját tevékenységüknek egy részét az Ericsson-raEricssonra.
 
2013-ban bezárták az Ericsson Cables AB-t.
A távközlési kábel gyártáskábelgyártás teljesen megszűnt, míg a hálózati kábel gyártását eladták az ''NKT Cables''-nek.
 
==Felvásárlások, összeolvadások és együttműködések==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ericsson”