„Vízválasztó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
[[File:America drainage basin map.svg|bélyegkép|Amerikai vízgyűjtő területek tengerek szerint.A színes területek határai a vízválasztók]]
[[File:Ocean drainage.png|bélyegkép|A kontinentális vízválasztók. Szürkével a világóceáni lefolyás nélküli területek]]
A '''vízválasztó''' két szomszédos vízfolyás, folyórendszer, tó, tenger vagy óceán vízgyűjtő területe közötti határvonal. A csapadék és a földalatti vizek ettől a vonaltól két oldalra áramlanak a mélyebben fekvő területek felé. Különleges esetekben a felszíni és a földalatti vízválasztók eltérhetnek egymástól. A nagyobb hegységek vízválasztói gyakran országhatárokként is szolgálnak, mint például a [[Skandináv-hegység]]ben hosszú szakaszokon [[Svédország]] és [[Norvégia]] között, vagy a [[Pireneusok]] [[Franciaország]] és [[Spanyolország]] között. A vízválasztók nem szükségszerűen magas hegységek, gyakran fennsíkokon, dombvidékeken is húzódhat ez a vonal. ritka esetben az is elfordulhat, hogy egy-egy nagyobb tóból vagy mocsárvidékről különböző irányban is erednek vízfolyások, így ez a tó vagy mocsár is a vízválasztó része. A vízválasztók kutatása a [[limnológia]] tudományának tárgya.
 
==A vízválasztók fajtái==
A legnagyobb kiterjedésűek a kontinentális vízválasztók. Tipikus példája az egész [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai kettős kontinensen]] végighúzódó a [[Kordillerák]], amelynek nyugati oldaláról a vizek mind a Csendes-óceánba futnak, a keleti oldalról pedig északon az [[Jeges-tenger]]be, attól délre pedig az [[Atlanti-óceán]]ba, illetve melléktengereibe futnak a vizek. Hasonló szerepet játszik [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]] a [[Nagy-Vízválasztó-hegység]].
 
A nagyobb hegységek vízválasztói gyakran országhatárokként is szolgálnak, mint például a [[Skandináv-hegység]]ben hosszú szakaszokon [[Svédország]] és [[Norvégia]] között, vagy a [[Pireneusok]] [[Franciaország]] és [[Spanyolország]] között.
 
A kontinenseken belül óceáni szemszögből nézve nagy lefolyástalan területek is vannak, különösen az eurázsiai szuperkontinens belsejében. A Volga vízgyűjtője például ilyen szempontból lefolyástalannak számít, mert vize nem jut el a világóceánba, az a [[Kaszpi-tenger]]t táplálja.
 
MagyarországA teljesleggyakrabban egészébena nagy folyórendszerek vízválasztóit határozzák meg. Turisztikai szempontból is érdeklődést vált ki például a [[Rajna]] és a [[Duna]] vízválasztója. Magyarország teljes egészében a Duna vízgyűjtő medencéjébe esik, ezért ilyen vízválasztó nincs az országunkban. Hazánkban csak kisebb folyók közötti vízválasztók figyelhetők meg, így a [[Duna–Tisza közi homokhátság]] „gerince” a vízválasztó a Tisza és a Duna e szakasza között.
 
A vízválasztók nem szükségszerűen magas hegységek, gyakran fennsíkokon, dombvidékeken is húzódhat ez a vonal. Ritka esetben az is elfordulhat, hogy egy-egy nagyobb tóból vagy mocsárvidékről különböző irányban is erednek vízfolyások, így ez a tó vagy mocsár is a vízválasztó része. Különleges esetekben a felszíni és a földalatti vízválasztók eltérhetnek egymástól.
 
==Jelentőségük, szerepük==