„Jer–2” változatai közötti eltérés

23 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a (Bot: 9 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1100668 adatába)
 
==Története==
A nagy hatótávolságú bombázó repülőgép tervezése 1938-ban kezdődött a [[Vlagyimir Grigorjevics Jermolajev|Vlagyimir Jermolajev]] irányítása alatt álló [[OKB–240]] tervezőirodában. A kezdetben ''DB–240'' típusjelzést kapott gépet a [[Roberto Oros di Bartini|Robert Bartini]] által 1937-ben tervezett [[Sztal–7]] utasszállító repülőgép továbbfejlesztésével alakították ki.
 
A gép tervei 1939 elejére készültek el, melyeket a szovjet légierő vezetése 1939. július 29-én jóváhagyott és engedélyezték két prototípus megépítését. A gép első prototípusa 1940. május 14-én emelkedett először a levegőbe. A repülési teszteket követően még abban az évben döntöttek a sorozatgyártás beindításáról.
 
Minden típusváltozatát beleszámítva összesen 462 példányt építettek belőle a voronyezsi és az irkutszki repülőgépgyárban.
 
==Alkalmazása==
A repülőgépet 1941-ben rendszeresítették a szovjet légierőben. Két bombázóezredet, a 420-as, és a 421-es ezredeket szerelték fel a típussal. A gépek részt vettek a [[második világháború]] kezdeti időszakának néhány szovjet nagy távolságú bombázó hadműveletében [[Németország]] és [[Lengyelország]] felett. Így a gépeket bevetették az 1941. augusztus 10–11-i, [[Berlin]] elleni szovjet bombázó támadásban. Később a [[Varsó]] elleni bombázó bevetéseken is többször használták. A gépeknek jelentős szerepük volt a szárazföldi csapatok ellátásában is. 1943-tól fokozatosan elkezdték a gépek kivonását, ezeket a gépeket a [[cseljabinszk]]i navigátorkiképző iskolához irányították. Az 1943 után gyártott gépeket főleg a front mögött tevékenykedő [[partizán]]-egységek ellátására használták. A legtovább, 1947-ig a speciális szállítási feladatokra használt Jer–2ON állt szolgálatban.