Wikipédia

„Csillagkép” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a iw törölve
15. sor:
Bár az időben távolabbra is vissza lehetne menni, elsőként említhető, hogy [[Aratosz (költő)|Aratosz]] görög költő Kr. e. a 3. században Phainomena című költeményében részletesen ismertette kora 40-nél több csillagképét. A csillaggömbök (glóbuszok) is ezeket ábrázolták, a fényesebb csillagokkal együtt. A kora újkori „figurális” csillagtérképeknek, atlaszoknak művészi értéke összevethető tudományos jelentőségükkel, bár a csillagokat is helyüknek és fényességüknek megfelelően igyekeztek ábrázolni. A 17. század legelterjedtebb ilyen műve a [[Johannes Bayer]] által készített [[Uranometria]], amely több kiadást ért meg.
 
A [[távcső]] csillagászati elterjedése jelentős hatást gyakorolt a csillagképekre is. A halványabb csillagok területi ''besorolásához'' új csillagképeket kreáltak a már meglevőek közötti üres területeken. E vonatkozásban [[Johannes Hevelius|Hevelius]] danzigi lengyel csillagászt említhetjük: ő alkotta a ma is használatos [[Hiúz csillagkép|Hiúz]], [[Zsiráf csillagkép|Zsiráf]], [[Gyík csillagkép|Gyík]], [[Szextáns csillagkép|Szextáns]] csillagképeket, valamint az alább említendő [[Pajzs csillagkép|Pajzs]] és a „Róka a lúddal” (Vulpecula cum Ansere) csillagképeket, mely utóbbi elnevezése mára [[Kis Róka csillagkép|Kis Róka]] lett. A déli égbolt csillagképeinek kialakításában nagy érdeme volt [[Nicolas Louis de la CailleLacaille]] francia pap csillagásznak, aki elsősorban technikai eszközökről nevezett el égterületeket. Közülük ma is él a [[Háló csillagkép|Háló]] (értsd: távcsövek látómezejében lévő beosztás, szálkereszt), [[Ingaóra csillagkép|Ingaóra]], [[Kemence csillagkép|Kemence]] (vegyészeti), [[Körző csillagkép|Körző]], [[Légszivattyú csillagkép|Légszivattyú]], [[Oktáns csillagkép|Oktáns]], [[Tájoló csillagkép|Tájoló]] és [[Távcső csillagkép|Távcső]]. Nem honosodott meg ugyanakkor Herschel Kis- és Nagy távcsöve és a Kvadráns, melyekről az általa készített csillagtérkép tanúskodik. Egy másik nevezetes módosítás, amikor a nagy területű Argonauták hajóját (Argo Navis) három önálló csillagképre – [[Hajógerinc csillagkép|Hajógerinc]], [[Vitorla csillagkép|Vitorla]] és [[Hajófara csillagkép|Hajófar]] – osztották.
 
Érdekes kísérlet volt a 17. században a keresztény égbolt megalkotása, amely Julius Schiller nevéhez fűződik. Az [[állatöv]] 12 csillagképének a [[Apostol|12 apostollal]] való megfeleltetése szinte magától értetődik; az [[Orion csillagkép|Orionból]] Szent József, a [[Kentaur csillagkép|Kentaurból]] Ábrahám, a [[Nagy Kutya csillagkép|Nagy Kutyából]] Dávid király lett volna. Különböző uralkodók dicsőítését, mecénásnak megnyerését célozta például a György hárfája (III. György, angol király) kialakítás, vagy az Orion övcsillagainak Napóleon csillaga névre átkeresztelése; az eredetileg Sobieski Pajzsából mára a Pajzs név maradt meg.<ref>{{cite book|last=Drössler|first=Rudolf|title=Amikor a csillagok istenek voltak|publisher=Kossuth könyvkiadó|location=Budapest|edition=1986|series=Univerzum könyvtár|isbn=9630927888}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csillagkép”