„Nicolas-Louis de Lacaille” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: korr, kieg. átfogalmaz |
a →Élete: korr |
||
49. sor:
1739-ben Giovanni Maraldi vezetése alatt részt vett a francia atlanti, délnyugati partvidék geodéziai felmérésében [[Nantes]] és [[Bayonne]] között. Képességeit látva meghívták a [[párizs]]i [[délkör]] felmérésére a Pireneusokban, [[Perpignan]] környékén. A munkát Cassini irányította, az eredmények az ő neve alatt jelentek meg 1743-ban. Ezzel megvetették az alapjait a [[méter]]nek a [[Föld]] mérete alapján történő meghatározásának. A saját mérési adataik összehasonlításával más meridián-mérésekkel, Lacaille megállapította, hogy a Föld a sarkok felé laposodik (voltak, akik akkoriban úgy gondolták, hogy a sarkoknál kicsúcsosodik, mint egy citrom - a mérések ezt cáfolták meg).
1750 végétől 1754 júniusáig Lacaille egy csillagászati [[expedíció]]t vezetett a [[Jóreménység foka|Jóreménység fokán]]. Ebben az időben elsőként rajzolta meg [[Mauritius]] földrajzi térképét. Az expedíció céljai között szerepelt a [[Nap]] és a [[Hold]] [[parallaxis]]ának meghatározása, illetve 10 000 csillag megfigyelése. Obszervatóriumát a
Lacaille rajzolta meg elsőként a déli égbolt csillagainak teljesnek mondható térképét. Ezt a térképet a francia királyi tudományos akadémia 1756-ban jelentette meg. A térképre 14 új konstellációt rajzolt be, amit a csillagászok viszonylag gyorsan elfogadtak és ezek ma is hivatalos használatban vannak. Lacaille olyan nagyobb kiterjedésű csillagképet bontott kisebb részekre, mint az ''Argo Navis'', ezt három részre bontotta a könnyebb kezelhetőség érdekében: Carina (Hajógerinc), Puppis (Hajó fara), és Vela (Vitorla).
| |||