„Me 210” változatai közötti eltérés

6 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 16 interwiki link migrálva a Wikidata d:q313597 adatába
34. sor:
A Messerschmitt Me 210-et [[Magyarország]]on is gyártották az [[1941]]. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti ([[szigetszentmiklós]]i) üzemében. Az első magyar gyártású Messerschmitt 210Ca-1 teszt repülésére 1942 december 21-én került sor Eszenyi Dénes repülőszázados vezetésével.<ref>[http://www.csepel-sziget.hu/wordpress/?p=174 Tóth János Budapesti Na 2003]</ref>
 
A Honvéd légierő az első két gépet 1943 júliusában állította hadrendbe. [[1944]] április 1-ig 270 Me–210Ca–1 készült a Dunai Repülőgépgyárban. 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába 110 pedig, a [[Luftwaffe (Wehrmacht)|Luftwaffe]] állományába. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40mm40&nbsp;mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152&nbsp;mm-es űrméretű füstvető rakéta indító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel a 102/1-es '''Sas''' a 102/2-es '''Tigris''' és a '''Villám''' gyorsbombázó századokat és az 5/1-es '''Bagoly''' éjszakai vadászszázadot szerelték fel. A Sas és a Tigris gyorsbombázó századok 1944 nyarán több eredményes támadást hajtottak végre a Szovjetunió területén található vasúti célpontok ellen. 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó [[amerikai]] légikötelékek elleni harcokban is. Majd alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló [[szovjet]] és [[Románia|román]] csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a [[torda]]i és [[tiszántúl]]i csatákban, majd a [[Budapest]] környéki és [[dunántúl]]i harcokban. A még 1945 márciusában is aktívan harcoló alakulatot az ausztriai [[Parndorf]] repülőterére költöztették ahol a német hadsereg a még használható gépeket a földön megsemmísítette, hogy azok ne kerüljenek szovjet kezekbe.<ref>Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.</ref>
 
== Jegyzetek ==