„Disznóparéjfélék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a zöld link → kék link
48. sor:
A korai rendszerekben nem sorolták közéjük a libatopféléket. Így pl. a [[Soó-rendszer]]ben a szegfüvek rendjében ''(Caryophyllales = Centrospermae)'', a ''Chenopodineae'' alrendben szerepel mint család. A [[Hortobágyi-rendszer]]ben hasonló az elhelyezésük. A [[Borhidi-rendszer]]ben pedig a ''Charyophyllidae'' alosztályban, a libatopvirágúak rendjében ''(Chenopodiales)'' szerepel családként.
 
Az [[APG III-rendszer]] rendszerbenben a családot a [[szegfűvirágúak]] rendjébe sorolják, a [[szegfűfélék]] ''(Caryophyllaceae)'' testvércsoportjaként. Ide tartoznak a korábban a ''[[Chenopodiaceae]]'' családba sorolt fajok is. Ezen újonnan, szélesebb értelemben definiált család [[monofiletikus]]ságát erős morfológiai és filogenetikus bizonyítékok támasztják alá <ref>Judd et al (2008). Plant Systematics: A Phylogenetic Approach, Third Edition. Sinauer Associates, Inc. Sunderland, MA</ref> Egyes fajok régóta használt liszt-, főzelék- vagy éppen takarmánynövények. Számos fajuk pollenallergiát okoz. A jól ismert [[libatopfélék]] ''(Chenopodiaceae)'' közé tartozik a [[cékla]], a [[libatop]] vagy a [[Spenót (növény)|spenót]] is.
 
A libatopfélék közéjük sorolása előtt az ''Amaranthaceae'' [[sensu stricto]] kb. 65 nemzetséget és 900 fajt tartalmazott. Ezen fajok legtöbbje a trópusi Afrika vagy Észak-Amerika területén élt. Egyes fajok [[gyom]]növények, mások népszerű kerti [[dísznövény]]ek, különösen az ''[[Alternanthera]]'', ''[[Disznóparéj|Amaranthus]]'', ''[[Celózia|Celosia]]'' és ''[[Iresine]]'' nemzetségek fajai. Sok fajuk [[sókedvelő]].