„Behaviorizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎A behaviorista irányzat áttekintése: behaviourista --> behaviorista, behaviourizmus --> behaviorizmus
2. sor:
== A behaviorista irányzat áttekintése ==
 
A behaviouristabehaviorista szerint a környezeti feltételek a tanulás révén a viselkedést, a személy viselkedése a környezetet befolyásolja. A tanulás itt, az operáns és klasszikus [[kondicionálás]] mellett, megfigyelés útján történő tanulás is lehet.
 
Az ember viselkedését csak egy külső szemlélő tudja objektíven megfigyelni. A behaviourizmusbehaviorizmus folyamán az [[inger]]-válasz pszichológia ami azokat az ingereket tanulmányozza, melyek viselkedés válaszokat váltanak ki. [[John B. Watson]] (1878-1958) álláspontja szerint a tudomány korabeli csődállapotáért az [[introspekció|introspektív]] módszer felelős. Az önmegfigyelés mint módszer egyszersmind a [[tudat]]jelenségekre korlátozza a kutatás tárgyát. Az önmegfigyeléses módszer leszűkíti a vizsgálható jelenségek körét: állatokról, gyermekekről vagy [[elmebaj|elmebetegekről]] jóformán semmit nem tud mondani.
 
Javasolt megoldás: foglalkozzunk csupán a [[viselkedés]]sel, mint az objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyával.
16. sor:
* objektivitásra törekszik (megtudni, hogy adott ingerre, milyen válasz várható) és a személy viselkedéséből von le következtetéseket.
 
Az [[elhízás]] leküzdésének kérdésére például úgy válaszol, hogy mivel csak bizonyos ingerek jelenlétében eszünk túl sokat, az elhízás ellen való védekezésül ezeket az ingereket kell legyőznünk, ill. elkerülnünk.<!-- {{forrás?|A gyermeki agresszió esetében pedig úgy találja, hogy a gyerek inkább él agresszióval abban az esetben ha nem ütnek neki vissza és a másik visszahúzódik, mint abban az esetben ha a másik visszaüt.}} -->A szigorú behaviouristákbehavioristák nem foglalkoznak mentális folyamatokkal.
 
A pszichológia céljának azt tekinti, hogy megállapítsa az ingerek és a rájuk adott válaszok közötti összefüggést. Úgy is fogalmazhatunk, hogy itt a szervezet egy ''[[fekete doboz (rendszertan)|fekete doboz]]'' szerepét tölti be: nem szükséges felnyitni, maga a doboz a bemenő hatások és a kimeneti események segítségével kellőképpen jellemezhető.