Az [[Egyesült Királyság]]ot és Franciaországot a tenger alatt összekötő [[Csatorna-alagút]]ban futó vasútvonalon is a 25 kV 50 Hz rendszert használják.
==Történet==
==Történet--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)==
===Magyarországon===szep ifju ur
A dr. [[Kandó Kálmán]] által tervezett [[villamos vontatás|vasútvillamosítás]] volt a világon az első nagyfeszültségű ''(16 --[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)--[[Special:Contributions/178.23.90.53|178.23.90.53]] ([[User vita:178.23.90.53|vita]]) 2013. szeptember 19., 11:17 (CEST)000 V) hálózati frekvenciájú (50 Hz)'' villamosítás. A rendszert a [[villamosmozdony]]ok szerkezetével együtt Kandó dolgozta ki, több évtizedes külföldi tapasztalatai alapján. Ezzel, ötven évvel megelőzte korát, mivel napjainkra általánossá vált az általa kifejlesztett rendszer alapelve.<!--A következő rész a [[villanymozdony]]ok cikkhez is tartozhatna. -->
A magyar szakemberek sikeres [[olaszország]]i működésének az [[1915]]-ben bekövetkezett olasz–magyar hadiállapot vetett véget. A hazatért Kandó [[1916]]-ban mint népfelkelő hadnagy a bécsi hadügyminisztériumban a vasutak szénellátásának előadója lett. A [[monarchia]] igen nehéz szénhelyzetének ismeretében megismételte az [[1900]]-ban már felvetett javaslatát a gőzüzemű vasutak villamosítására. Rámutatott arra, hogy gazdaságos megoldás csak az országos energiagazdálkodás keretein belüli vasútvillamosítás lehet. ''Ehhez olyan rendszerre van szükség, amelyben a hálózati frekvenciájú egyfázisú váltakozó áram közvetlenül felhasználható a mozdonyon úgy, hogy a legegyszerűbb háromfázisú vontatómotor alkalmazható legyen. Így a vasút áramellátásához csak egy munkavezeték szükséges, és nem igényel sem önálló erőművet, sem veszteségforrást jelentő átalakító állomásokat''.
