„Nantes-i ediktum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
== Szerkezete és tartalma ==
Az ediktum négy részből állt, de csak az első volt törvényerejű.<ref>Gresch 2008: 30.</ref>
*Az első az úgynevezett általános cikkelyeket tartalmazó '''pacifikációs ediktum''', amelyet 1598. április 13-án hirdettek ki. A rendelet megtiltotta a polgárháború megvitatását, illetve a következtetések levonását, és amnesztiát hirdetett a háború résztvevői számára. Minden településen visszaállította a katolikus miséket, és kimondta, hogy a katolikusok tulajdonát vissza kell szolgáltatni. A rendelet szabályozta az ''úgynevezett reformált vallás'' (religion prétendue réformée) gyakorlásának szabályait: a hugenották bárhol letelepedhettek, és gyakorolhatták vallásukat. Mindazonáltal az ediktum részben korlátozta a nyilvános istentiszteletek tartását. A reformátusok számára engedélyezték a templomok építését és a saját temetők létrehozását. Tilossá vált a katolikus vallásra való kényszerített áttérés, a vallási okokból bebörtönzötteket és gályarabokat szabadon kellett bocsátani. A hugenották kötelesek voltak betartani a katolikus házassági törvényeket, katolikus ünnepnapokon nem dolgozhattak és [[tized]]et kellett fizetniük a katolikus egyháznak; tilos volt politikai gyűléseket tartaniuk.<ref>Gresch 2008: 30-31; Papp 2009: 329.</ref>
* A második rész a szintén április 13-ai '''királyi brévé''', amely a protestáns lelkészek és más egyházi tisztviselők javadalmazásáról rendelkezett. Ellentétben a katolikus klérus tagjaival, a protestáns egyházi személyek fizetését a király vállalta.<ref name="G31">Gresch 2008: 31.</ref>
* Az április 30-án aláírt '''titkos fejezet''', amelyet nyolcévente meg kellett újítani, politikai, gazdasági és katonai jellegű garanciákat tartalmazott a protestáns vallásgyakorlás biztosítására. A hugenották 150 menedékhelyet (lieux de refuge) kaptak, ezek közül 51-ben protestáns kormányzó vezetése alatt a király által fizetett protestáns helyőrség állomásozott. A protestánsoknak jogukban állt tartományi és országos gyűléseket tartani.<ref>Deyon 2005: 542.</ref>
| |||