„Koós Ferenc Kör” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
'''Koós Ferenc Kör''' ([[1857]]-[[1944]]; [[1990]] óta) Székhely: [[Bukarest]]. A bukaresti [[Kálvinizmus|református]] egyházközség kezdeményezésére a [[19. század]]ban alakult [[magyarok|magyar]] egyesület.
== Története (
Alapítójáról, [[Koós Ferenc]] lelkészről nevezték el, aki 1855 és 1869 között a már 1815-ben alapított bukaresti magyar népiskola tanítója is volt. ''Hunnia'' néven hívta létre a művelődési egyesületet 1857-ben, s 1860-ban fél évig kiadta az első bukaresti magyar lapot, a ''Bukaresti Magyar Közlöny''t. Emlékére vette fel az egyesület a Koós Ferenc nevet. Új szerephez, az [[Első világháború|I. világháború]] után jutott, amikor a román fővárosban élő magyar értelmiség főként főiskolásokkal gyarapodott, akikben a nagyváros az összefogás szükségességét tudatosította.
11. sor:
Szemlér Ferenc így emlékezik: "A névadó és irodalmi szándékai öntudatlanul is befolyásoltak bennünket. Hiszen a csütörtök esti heti üléseknek mindig csupán az első felét töltötték ki az anyagi, adminisztratív és egyéb súlyos ügyek, a másik felerészben jöttünk mi, a [[költő]]k, többen is, jött [[Nagy Borbála|Nagy Boriska]] mint [[dráma]]író, majd fellángoltak a viták [[Ady Endre|Adyról]], [[Mihai Eminescu|Eminescuról]], [[Karinthy Frigyes|Karinthyról]], [[Dimitrie Gusti|Gusti]] professzorról, s ha jól emlékszem, az [[utópista szocializmus|utópista szocialistákról]]."
A Diákosztály tevékeny tagja volt kezdő íróként [[Nagy Borbála]] s a fiatalon meghalt [[Tóthpál Dániel]], a [[hétfalu]]si [[csángók]] költője is. A jövendő képzőművészek közül [[Abodi Nagy Béla]], [[Andrásy Zoltán]], [[Bene József]], [[Brósz Irma]], [[Tollas Júlia]] tűnt fel a Diákosztályban, valamint a tragikus körülmények között elhunyt, egész fiatalon Simu-díjas Jakab András hétfalusi csángó szobrászművész, az [[Orgona (hangszer)|orgonaművész]] [[Benedek Kálmán]], a műépítész Katona József, a későbbi orvosprofesszorok, orvosi szakírók közül [[Bajkó Barabás]], [[Fazakas János]], [[Serester Zoltán]], [[Szabó István (orvos, 1921–1997)|Szabó István|Szabó István]].
A Diákosztály a szegény sorsú magyar főiskolások számára otthont létesített, előbb a Leonida utcában, majd a Sfinții Voievozi-on. 1930-ban 126 magyar főiskolás tartozott a Diákosztályhoz, közülük 58 fő az otthonban lakott.
| |||