„Karolina-oszlop” változatai közötti eltérés

Az emlékmű felállítását [[Páll Sámuel]] főbíró indítványozta, és engedélyt kértek rá az uralkodótól. A városi tanács [[1818]]-ban öt tervet nyújtott be a főkormányszékhez és a bécsi udvarhoz; az engedélyre másfél évet kellett várni. A költségek fedezésére gyűjtést indítottak a polgárok körében; amikor ez elakadt, a hiányzó részt Topler Imre városi főügyész pótolta.

Az oszlop faragása a helybeli Schindler Mihály és Antal mesterek műve, a sasok[[sas]]ok vaskoszorúját Henczenberger János lakatos készítette. A domborművek [[Josef Klieber]] [[bécs]]i szobrász alkotásai. A felavatás [[1831]]. [[október 4.|október 4-én]] történt; ekkor az oszlop még a Főtéren[[Fő tér (Kolozsvár)|Fő téren]] állt; [[1898]]-ban került jelenlegi helyére.

Az emlékoszlop két [[dombormű]]ve több mint másfél méter magas, szélességük jó méternyi. Az egyik a város kapuja elé érkező császári hintót[[hintó]]t ábrázolja, a fogadására összegyűlt tömeg körében. A hintó két oldalán a lovas díszkíséret áll, akik a város és a vármegye zászlaját emelik magasra. A másik dombormű a [[Karolina kórház (Kolozsvár)|kórház]] kapujában álló császárnét ábrázolja, aki egy térdre boruló asszonynak pénzt nyújt. Mögötte a császár, illetve kísérete. Mindkét dombormű érdekes a viselettörténet szempontjából. Kultúrtörténeti érdekesség (ma bakinak neveznénk), hogy a kórház kapujánál olajlámpa látható, noha a városban az utcai világítás csak [[1827]] decemberében kezdődött, tehát a császári látogatáskor a lámpa még nem lehetett meg.