„Siklósi vár” változatai közötti eltérés

Új kép
a (Kora/késő + időszak (napszak, évszak, korszak stb.) különírása kézi botszerkesztéssel (lásd: Szerkesztő:BinBot/munka/kora))
(Új kép)
| képaláírás = A siklósi vár
| ország = Magyarország
| mai településnév = [[Siklós]]
| tengerszint feletti magasság = 120
| épült = 1294 előtt
| építő =
| rekonstrukciók évei =
| elpusztult =
| sorsa =
| szélességi fok = 45
| szélességi ívperc = 51
| szélességi ívmásodperc = 088
| hosszúsági fok = 18
| hosszúsági ívperc = 17
| hosszúsági ívmásodperc = 45
| szöveg pozíciója = fent
| weboldal = www.siklosivar.hu/
}}
 
A [[Villányi-hegység]] déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak '''[[Siklós]] várának[[vár]]ának''' teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.
 
==Története==
A vár első említése [[1294]]-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett [[Kán nemzetség|Kán nembeli]] Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. [[Siklós]]t is a [[tatárjárás]] utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert [[1316]]-ban még a [[Kőszegi nemzetség]] csapatai sem tudták ostromban bevenni.
 
A [[Siklósi család]] [[1387]]-ben szembefordult a magyar trónra kerülő [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó [[mezőváros]]t is kőfallal kerítették körül. [[1401]]-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit [[Visegrád]] után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.
 
[[1440]]-re már kiépültek védőművei, melyeket az [[I. Ulászló magyar király|Ulászló király]] táborát erősítő [[Hunyadi János]] erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[Corvin János]] liptói hercegnek juttatta, de már a [[16. század]] elején a Perényi főúri család lakta épületeit. [[1543]]-ban [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] sereg hadjárata idején szabadult fel az [[Oszmán Birodalom]] megszállásától, katonai jelentőségét csak a [[Rákóczi-szabadságharc]] után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a [[barokk]] formavilág jegyei szerint.
[[1828]]-tól a [[Batthyány család]] volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg.Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, aki jelentős közéleti szerepet töltött be. Háromszor választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak.
 
A [[második világháború]] alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A [[második világháború]] után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az [[1955]]-ben elkezdődő [[régészet]]i feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. A vár egymást követő tulajdonosai pompás várkastéllyá építették át, a kor várépítészeti követelményeinek és stílusirányzatainak megfelelően. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.
<!-- Nincs benne a forrásomban:
Kápolnájában a Batthyányak családi kriptájában nyugszik [[Batthyány Kázmér]], kinek földi maradványait 1987-ben, születésének 180. évfordulóján a montmartre-i temetőből hazahozták , s itt helyezték örök nyugalomra. -->
 
==A vár jelenleg==
[[KépFájl:Tenkes musical, lower area of the Siklos Castle - 2009.jpg|300px|balra|bélyegkép|Az alsó vár területén, 2009 nyarától fogva szabadtéri színház működik. A kép a ''Tenkes musical'' egyik próbáján készült]]
 
Ma már csak a múzeum működik. 2009-2011-ben a Norvég Finanszírozási Alap és a Dél-Dunántúli Operatív Program segítségével részlegesen felújították. Felújításra került a keleti és déli várudvar és kialakítottak egy látogatóközpontot is. A múzeumban jelenleg számos kiállítás, reneszánsz 17-18. századi bútor-, középkori fegyver-, és várostörténeti kiállítás, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Istókovits Kálmán és Simon Béla festőművészek kiállítása, valamint időszakos képzőművészeti kiállítások láthatók.
 
A siklósi vár az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. A ma látható összkép fokozatos és máig tartó fejlődés eredménye. Látványos elemeit még a középkorban rakták le, de a magyar építéstörténet szinte minden korszaka rajta hagyta stiláris bélyegét.
 
A vár több részből áll: az együttes magja a várkastély. A várkastélyt magas várfalak és védőművek, félköríves tornyok és bástyák övezik. A belső vár körül várkerület fekszik. Itt áll az egykori ferences rendház és templom műemléki együttese. A műemléki együtteshez történelmi értékek, érdekességek kapcsolódnak.
 
 
A vár a magyar középkor legjelentősebb főúri családjainak volt birtokközpontja és székhelye.
A település neve okleveleinkben ''Suklos'', ''Soklos'' és egyéb alakban fordul elő. Legelőször egy 1190-es oklevélben szerepel. Az adatok szerint a XIII13. század eleje óta a Kán nemzetségbeli Suklósiak nádori ágának birtoka. Magát a várat legkorábban 1924-ben említik, amikor Siklósi Gyula ispán a gazdája. E román kori várból korábban semmi nem volt látható. A déli kastélyszárny feltárása tárgyi bizonyítékokhoz segített. A pincehelyiségben négy román kori tölcsérbélletes ablak és térlefedő fafödém gerendaszék sora került elő.
 
===A gótikus vár===
[[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király [[1387]]-ben elkobozta a várat a Siklósiaktól és rövid birtokcsere után a [[Garai családnakcsalád]]nak adományozta.
 
A Garaiak a várfal által határolt területen újabb szárnyakat és szinteket emeltek, vagyis a várdomb tetején lévő udvart három oldalról körülépítve hatalmas várkastéllyá fejlesztették és az együttest új védőgyűrűvel, falszorossal vették körül.
 
A Garaiak gótikus várának legjelentősebb műemléki maradványa és térélménye a kápolna. A magasba nyúló egyhajós belső tér függönyíves ablakokkal, áttört, aprólékosan profilírozott késő gótikus szentélyben végződik. A Garai család kígyós címerpajzsával jelzett bejárat felett gótikus ablak került elő. Előkerült a két kegyúri fülke is, mégpedig a XV15. század első feléből származó falfestményekkel díszítve.
 
===A reneszánsz várpalota===
[[Fájl:Vár (1918. számú műemlék) 16.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Címer a várkapu felett]]
A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették Siklós várát. 1482-ben Garai Jóbbal kihalt a család nádori ága, és a vár királyi birtok lett. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta. 1507-ben pedig Perényi Imre a várat ostrommal foglalta el.
Perényiék a hadászat és a településfejlődés figyelembevételével átszervezte a vár megközelítését, korszerűsítették ellenálló-és védelmi képességét, és reneszánsz szellemben lakályosabbá tették a várpalotát. A siklósi vár reneszánsz kőfaragványai, a török fenyegető közelségében is élő töretlen építőkedvről és az olasz iskolázottságú, nemesen egyszerű formavilág értő-alkotó felhasználásáról tanúskodnak. (Perényi Imre és második felesége, Kanizsai Dorottya életük nagy részét Siklóson töltötték.
 
A [[Garai család|Garaiak]] egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették Siklós várát. 1482-ben Garai Jóbbal kihalt a család nádori ága, és a vár királyi birtok lett. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király fiának, [[Corvin JánosnakJános]]nak ajándékozta. 1507-ben pedig Perényi Imre a várat ostrommal foglalta el.
Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban háromnapos ostrom után elfoglalta. A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette. Ennek ellenére szinte semmiféle török vonatkozású építkezésről nem tudunk. Valószínű azonban, hogy ekkor távolították el a kápolna szoborfülkéiből a mohamedán vallás szerint tiltott emberábrázolásokat.
 
Perényiék a hadászat és a településfejlődés figyelembevételével átszervezte a vár megközelítését, korszerűsítették ellenálló-és védelmi képességét, és reneszánsz szellemben lakályosabbá tették a várpalotát. A siklósi vár reneszánsz kőfaragványai, a török fenyegető közelségében is élő töretlen építőkedvről és az olasz iskolázottságú, nemesen egyszerű formavilág értő-alkotó felhasználásáról tanúskodnak. (Perényi Imre és második felesége, [[Kanizsai Dorottya]] életük nagy részét Siklóson töltötték.
Siklós visszavételére csak Buda visszafoglalásakor került sor. A várat gróf [[Äneas Sylvius von Caprara|Caprara Eneas]] császári generális kapta meg, aki hozzákezdett a kastély kiépítéséhez, de halálával a munka félbemaradt. A várkastély befejezése már a Batthyányiak nevéhez fűződik.
 
Siklós várát [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] serege [[1543]]-ban háromnapos ostrom után elfoglalta. A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette. Ennek ellenére szinte semmiféle török vonatkozású építkezésről nem tudunk. Valószínű azonban, hogy ekkor távolították el a kápolna szoborfülkéiből a mohamedán vallás szerint tiltott emberábrázolásokat.
 
Siklós visszavételére csak [[Buda visszafoglalásakorvisszafoglalása]]kor került sor. A várat gróf [[Äneas Sylvius von Caprara|Caprara Eneas]] császári generális kapta meg, aki hozzákezdett a kastély kiépítéséhez, de halálával a munka félbemaradt. A várkastély befejezése már a [[Batthyány család|Batthyányiak]] nevéhez fűződik.
 
==Látnivalók==
</center>
 
== ForrásokJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
* Várépítészetünk, főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 235-245. oldal
== Források ==
* Gerő László (főszerk.): ''Várépítészetünk'' (Műszaki, 1975) 235–245. oldal. ISBN 963-10-0861-4
 
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Siklós Castle}}
* [http://www.civertansiklosivar.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=563 LégifotókA siklósi avár várrólhonlapja]
* [http://www.siklos.hu/vartortenet A vár vázlatos története és a várurak] – Siklós.hu
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2114563 FotógalériaLégifotók a várról]
*[http://siklos.lap.hu/ Siklós.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://szallaswww.epoccivertan.hu/ads/a-siklosi-var-videovallegifoto/legifoto.php?page_level=2114 DokumentumfilmFotógaléria a Siklósi várról]
* [http://siklos.lap.hu/ Siklós.lap.hu] - linkgyűjtemény]Linkgyűjtemény
 
* [http://szallas.epoc.hu/ads/a-siklosi-var-videoval/ Dokumentumfilm a Siklósi várról]
 
{{Baranya megye várai}}
{{portál|középkor|}}
 
{{DEFAULTSORT:Siklosivar}}
{{portál|középkor}}
 
{{DEFAULTSORT:Siklosivar}}
[[Kategória:Magyarország várai]]
Névtelen felhasználó