„Jean Gerson” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: link |
→Élete: kékít. |
||
9. sor:
Arnulphe Charlier és Élisabeth de la Chardenière gyermekeként született. Anyját második Mónikának hívta - utalva ezzel [[Hippói Szent Ágoston]]
édesanyjára. Családja igen vallásos volt, a család 12 gyermeke közül 7 egyházi szolgálatba lépett. Jean Gerson 14 éves korában került Párizsba, a
híres [[navarra]]i kollégiumba, ahol öt év tanulás után [[Licencia|licenciátust]] szerzett. Ezt követően teológiát kezdett tanulni, Gilles des Champs (Aegidius Campensis) és [[Pierre
Gerson kitűnt tehetségével az egyetemen, ahol a francia akadémiai nemzet procurátorává választották 1383-ban és 84-ben. 1384-ben [[Baccalaureatus|baccalaureátust]] szerzett teológiából.
▲állástfoglalniuk. Jean de Montson (Monzón, de Montesono), egy aragóniai származású, a párizsi egyetemen teológiai doktorátus szerzett [[Dominikánusok|dominikánus]] azt állította ugyanis, hogy [[Szűz Mária]] az áteredő bűnből született: Szűz Mária megfoganása és megszületése is az áteredő bűn következménye. Ezzel a dominikánusoknak a [[Szeplőtelen fogantatás]] doktrínájával való szembenállását fogalmazta meg. Ennek következtében az egyetem teológiai fakultánsa a dominikánusokat kizárta az egyetemről.
Jean de Montson [[VIII. Kelemen pápa|VIII. Kelemen pápához]] fellebbezett. Ennek hatására küldte a párizsi egyetem a küldöttséget a pápa elé, hogy biztosítsák az egyetem azon jogát, hogy maga értékelhesse a saját teológiai professzorait. Gerson életrajzírói az avignoni utazást [[Luther]] római útjához szokták hasonlítani: ettől kezdve ugyanis Gerson az egyház erkölcseinek megreformálásának, és a schizma megszüntetésének buzgó híve lett.
1392-ben Gerson teológiai licenciátust, majd 1394-ben teológiai doktorátust szerzett. 1395-ben Pierre
[http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1z%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA#A_m.C3.A1sodik_b.C3.A9keid.C5.91szak:_1389.E2.80.931415 1408-ban Orléans hercegének meggyilkolása] után Gerson állást foglalt a merényletet megrendelő Félelemnélküli János, Merész Fülöp fia, burgundi herceg és annak pártfogoltja, Jean Petit ellen. Úgy vélte továbbá, hogy a pápának alá kell rendelnie magát az egyetemes zsinatnak. A konstanzi zsinat után az Orléans- és Bourguignons pártok között kitört polgárháború miatt kénytelen volt két évet száműzetésben Bajorországban tölteni, ahol megírta "''A Teológia vigasztalása''" című művét. Franciaországba visszatérve Lyonba vonult vissza az egyik bátyja által vezetett celesztinusok kolostorába, ahol az aszkéta életmódról írt könyveket, és szegény gyerekeket tanított.
| |||