Wikipédia

„Mustármag” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Legobot (vitalap | szerkesztései)
68 567 szerkesztés
a Bot: 43 interwiki link migrálva a Wikidata d:q131748 adatába
kis átfogalmazás
1. sor:
{{Taxobox
| name = MustárfűMustármag
| image = Moutarde.jpg
| image_caption = A mustár magja
25. sor:
| kJ=1964 | protein=24.94 g | fat= 28.76 g | satfat=1.46 g | monofat = 19.83 g | polyfat = 5.39 g | carbs = 34.94 g | sugars=6.79 g | fiber = 14.7 g | thiamin_mg=0.543 | riboflavin_mg=0.381 | niacin_mg=7.890 | folate_ug=76 | vitA_ug = 3 | vitB6_mg=0.43 | vitB12_ug=0 | vitC_mg=3 | vitE_mg=2.89 | vitK_ug=5.4 | calcium_mg=521 | iron_mg=9.98 | magnesium_mg=298 | phosphorus_mg=841 | potassium_mg = 682 | sodium_mg=5 | zinc_mg=5.7 | water=6.86 g | source_usda=1 | right=1}}
 
A '''mustárfűmustármag''' magja a '''mustármag'''mustárfajok gömbölyded, sárgás, gödrösen pontozottmagja. A mustármagból készül a '''mustár fűszer'''. KétA fajamagjukért ismert,termesztett amustárfajok '''fehér'''két vagynemzetségbe '''angoltartoznak, mustár'''a ''(Sinapis alba)'' és a '''fekete'Brassica'' nemzetségekbe. Mindkét nemzetség a [[káposztafélék]] (vagy '''franciamás mustár'''néven ''(Brassica nigraBrassicaceae).'' családjába tartozik. A kétSinapis nemzetségből a [[fajfehér (biológia)|fajmustár]]t két''(Sinapis különbözőalba)'', a ''Brassica'' nemzetségből a [[nemzetségfekete (biológia)mustár|nemzetségt]] tagja,''(Brassica mindkétnigra)'' nemzetségés a [[káposztafélékszareptai mustár]]t ''(vagyBrassica másx néven ''Brassicaceaejuncea)'' családjábatermesztik. tartozik.
 
== Származása, elterjedése ==
31. sor:
 
== Megjelenése ==
A növény magjaimustármagok aprók (kb. 1 mm-esek), gömbölyűek, sárgák vagy világosbarnák; az ízük enyhén csípős. A magvak illó olajat[[illóolaj]]at, zsírolajat[[zsírolaj]]at, fehérjét tartalmaznak. A [[fekete mustár]] magja kívül vörösesbarna színű, belül zöldessárga, apró és gömbölyű. A mustármustármag csípős ízét és kedvező étrendi hatását a magbanbenne felhalmozódó nitrogén- és kéntartalmú glikozidok, az ún. [[mustárglikozidok]] okozzák. Jellemző glikozidjai az [[allil-izotiocianátok]] ([[sinalbin]] – a fehér mustármustárban, [[sinigrin]] - barnaa mustárfekete mustárban). A glikozidokat víz vagy nyál jelenlétében a [[mirozin]] enzim elbontja allil mustárolajokra és más vegyületekre, ezek okozzák a mustár csípős ízét, szagát. Az allil-mustárolaj-tartalom fajtól és fajtától függően változó, 0,5-1,7%. Tartalmaz még 0,2-1,0% illóolajat, 20-40% zsírosolajat, nyálkaanyagokat, erukasavat.
 
== Felhasználása ==
[[Fájl:Bread with mustard.JPG|thumb|left|220px|Mustár fűszer]]
A mustárfű növény magját, a mustármagot fűszerként használják. Az asztali mustár fűszer fontos alapanyaga: a megtört és olajtól mentes fehér és fekete mustármaghoz [[ecet]]et, [[bors (fűszernövény)|borsot]], [[szegfűszeg]]et, [[tárkony]]t, [[vöröshagyma|hagymát]], [[só]]t és egyéb fűszereket adnak, ezért annak egyes fajtái csípősek, mások enyhék és vannak kifejezetten aromásak is (minden gyártónak megvan a saját, titkos receptje). Sajtolnak belőle mustárolajat is. A leveleket külön is fogyasztják.
 
A fehér mustár magját házigyógyszerként, sokféle betegség (érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma stb.) kúrálására használják. A fekete mustárt lényegében csak a konzervipar és a gyógyszeripar használja. Nincs semmi köze a [[mustárgáz]]hoz; utóbbit csak maró szaga miatt nevezik így.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mustármag”