„Szuperszonikus repülés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: nem tudok kategóriát beszúrni! |
a →Története: kieg.: B-58 |
||
15. sor:
Az orosz [[MiG–19]] volt az első vadászgép, ami tartósan képes volt vízszintes szuperszonikus repülésre. Ezt hamarosan követte a Republic
XP-91, és a North American [[F-100 Super Sabre]]. Ezek a gépek alkalmazták elsőként az ún. '''utánégetés''' technikáját, ami abból áll, hogy üzemanyagot fecskendeznek a turbina utáni égéstérbe, és ezzel extra meghajtást érnek el. (bővebben lásd: [[utánégető]])
Az első szuperszonikus bombázó az amerikai Convair [[B-58 Hustler]], ami 1956-ban lépett szolgálatba.
Az 1970-es évekre az Egyesült Államok ([[SR-71]]) és a Szovjetunió ([[MiG-25]], „Foxbat”) is rendelkezett olyan katonai repülőgépekkel, amik már képesek voltak a hangsebesség háromszorosával repülni.
| |||