„Hontnémeti” változatai közötti eltérés

Ősi település neolit, [[bronzkor]]i és [[Nagymorva Birodalom|nagymorva]] leletekkel. A [[lengyeli kultúra]] települése és a [[lausitzi kultúra]] hamvasztásos temetője is előkerült a falu területén. A mai falu akkor keletkezett, amikor [[1235]] körül szász telepesek érkeztek ide. Nevét is róluk kapta a település, mely [[1256]]-ban szerepel okiratban először ''"Nemety"'' alakban. Később a szászok beolvadtak a környező szlovák lakosságba. [[1281]]-ben ''"Nempti"'', [[1285]]-ben ''"Nemty"'', [[1291]]-ben ''"Nympthy"'' alakban említik az írott források. A falu fontos helyen feküdt, hiszen itt vezetett át az a régi országút, amely a Duna-melléket az ősi bányászvárossal, [[Selmecbánya|Selmeccel]] kötötte össze. A Selmec folyó ban egykor aranyat is mostak, később azonban a készletek kimerültek. [[1256]]-ban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] elvette Nemti földjét, hogy a szomszédos Zábrod királyi szolgálatban álló telepeseinek adja. [[1291]]-tól az esztergomi káptalan birtoka. A [[16. század]]ban a török többször pusztította. [[1619]] és [[1629]] között mezővárosként Hont vármegye székhelye volt. [[1715]]-ben malom, és 137 porta állt a településen. [[1729]]-ben mint nemesi község vásártartási jogot kapott. [[1828]]-ban 118 házában 702 lakos élt. [[1852]]-ben megépült a Németit [[Zólyom]]mal összekötő út, amely a fejlődésére nagy hatással volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartásasal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

 

"'' <ref>{{Vályi}}</ref>

 

 

[[1910]]-ben 612, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. [[1919]]-ben a magyar vöröshadsereg és a cseh csapatok közti harcok következtében tűzvész pusztította, a település fele leégett. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Hont vármegye]] [[Korponai járás]]ához tartozott.