„Margarethe hadművelet” változatai közötti eltérés

Két nappal később, [[március 7.|március 7-én]] a megszálló csapatok parancsnokául kijelölt ''Foertsch'' tábornokot a Führer főhadiszállására rendelték a ''Trojanisches Pferd („Trójai faló”)'' hadművelet pontosítása céljából. Ekkor határozták meg a március 18-ai, szombati végleges időpontot, amit javaslatra vasárnapra, mint kedvezőbb naptári napra, módosítottak. Másnap ''Foertsch'' tábornok Bécsben felállítja a főhadiszállását, és a Bécs körüli területeket választják a felvonulási, átrakodási területek helyszínéül. Ezen a napon jelentette bizalmas kiadásában az [[Magyar Távirati Iroda|MTI]], hogy az ''1. Ukrán Front'' előretolt egységei 160&nbsp;km-re közelítették meg a magyar határt. [[március 10.|Március 10-én]] az ''OKW'' értékelése szerint ''„a magyar egységek harci ereje korlátozott, kiképzésük hiányos, a felszerelésük nem kielégítő. Komoly ellenállásra tehát nem lehet számítani.”''<ref>Az idézet a folyóirat-cikk írójától idézett, nem az OKW-től.</ref> Másnap [[Lakatos Géza]] vezérezredes,<ref>Később Magyarország miniszterelnöke 1944. augusztus–október között.</ref> a keleti front mögötti ''Magyar Megszálló Erők'' parancsnoka a Führer főhadiszállására utazott, ahol ''Zeitzler'' vezérezredessel tárgyalt, majd [[Berchtesgaden]]ben Hitler is fogadta. [[Mauthausen]]ben a ''[[Sicherheitsdienst]]'' 320 fős különítménye dr. [[Hans Geschke]] SS-Standartenführer parancsnoksága alatt gyülekezett, másnap [[Ernst Kaltenbrunner]] tart nekik eligazítást.<ref>''Kaltenbrunner''t, a ''[[Reichssicherheitshauptamt|Birodalmi Biztonsági Hivatal (Reichssicherheitshauptamt SD, RSHA)]]'' vezetőjét a [[nürnbergi per]] után felakasztották.</ref> Tizenkettedikén Hitler aláírja, majd az ''OKW'' kiadja a végleges támadási parancsot.<ref>A parancs 20 példányban készült, egy példány a ''nürnbergi per''ben is szerepelt a peranyagok között.</ref> A bécsi magyar konzul, Bothner báró jelenti Budapestnek, hogy az osztrák főváros közelében 5 német hadosztály gyülekezik. [[március 13.|Március 13-án]] Lakatos jelentést tett Horthynak a 11-ei németországi találkozókon történtekről. [[Bajnóczy József]] vezérkar főnök-helyettes 19:30-ra meghallgatásra kérette [[Fütterer]] altábornagyot és magyarázatot kért a bécsi eseményekről, azaz miért rakodtak ki öt napja folyamatosan 40-50 német katonai szerelvényt [[Wiener Neustadt]]-[[Eisenstadt]] (Bécsújhely-Kismarton) térségében? A [[zágráb]]i magyar nagykövetség is német csapatösszevonások megkezdését jelentette a [[Muraköz]]ben. A magyar hadvezetés ezeket egyértelműen a megszállás előzményeinek tekintette. [[március 14.|Tizennegyedikén]] német hírek közölték, a ''3. Ukrán Front'' [[Nyikopol]] térségében vezetett újabb támadásaira a német csapatok több napja rendezett visszavonulást hajtanak végre. [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] és a szociáldemokraták a németekkel szembeni ellenállásra szólítják fel Kállayt.

 

 

[[március 17.|Március 17-én]] az ''„X parancsot”'' 3:00-ig kellett kiadni a csapatoknak, visszavonásának időpontja legkésőbb 15:00 (a német csapatoknak teljes harckészültséget kellett elérni). A hadműveleti parancsnokság Bécsben elégedetten nyugtázza a magyar ellenlépések elmaradását (a német csapatösszevonások egyértelműen igazolták a gyanút). Hitler előkészíttet egy jegyzőkönyv-tervezetet a külügyminisztériummal, amelyet Horthynak a tárgyalás végén alá kell majd írnia.<br />[[március 18.|Másnap reggel]] Horthyék a [[Turán]] nevű különvonaton megérkeztek [[Salzburg]]ba, ahonnan a delegáció – Csatay, Szombathelyi, Ghyczy, Fütterer – a [[Klessheim kastély]]ba érkezett. A tárgyaláson Hitleren kívül még [[Wilhelm Keitel]], [[Kurt Zeitzler]] vezérezredes (vezérkari törzsfőnök),<ref>Generaloberst, ''Generalstabschefs des Heeres'', 1942. szeptember 24–1944. július 20. között tölti be ezt a posztot. Heinz Guderian fogja követni, aki 1945. március 28-ig tölti be ezt a posztot.</ref> [[Alfred Jodl]] , [[Walter Warlimont]] altábornagy, Ribbentrop, Himler és [[Martin Bormann]] voltak jelen, illetve a hadműveleti törzs két szakértője. Az eredménytelen tárgyalások ideje alatt minden külvilági kommunikációtól elzárták a magyar küldöttséget, ezzel a németek elérték, hogy a bevonulás napján az ne tudja ellenállásra felszólítani a magyar csapatokat. Hitler 17:00-kor kiadta a végrehajtási parancsot és ''22:00-kor'', 5 órával a megindulás után a német csapatok megkezdték a kirakodást a ''Trojanisches Pferd hadművelet'' által meghatározott főbb magyarországi vasúti csomópontokon ([[Bicske]], [[Ceglédbercel]]).<br />[[március 19.|19-én]] 0:00 és 2:00 között a [[Sándor-palota (Budapest)|Sándor-palotában]] ülésező politikai és katonai vezetőknek – [[Bajnóczy József]] vezérezredes (HVKF-helyettes), [[Dálnoki Miklós Béla|Miklós Béla]] vezérezredes (a kormányzó katonai irodájának főnöke), [[Náday István]] vezérezredes (az 1. magyar hadsereg pk-a), [[Beregfy Károly]] vezérezredes (I. hadtest pk-a), [[Bakay Szilárd]] altábornagy (a szombathelyi III. hadtest pk-a), [[Magyarosy Sándor]] altábornagy (a légierők pk-a), [[Vörös János (vezérezredes)|Vörös János]] altábornagy (a székesfehérvári II. hadtest pk-a),[[Hellebronth Vilmos]] vezérőrnagy (a légierők pk-helyettese) – kézbesíti [[Szentmiklóssy]] külügyminiszter-helyettes Ghyczy Jenő külügyminiszter által küldött táviratát,<ref>Az álcázott távirati szöveget valószínűleg a kiutazás előtt beszélték meg. A kézbesített távirat ezt tartalmazta: ''„Kérem, tudassa feleségemmel, hogy jól vagyok.”''. Lásd ''Háború és 49 év béke'' 1994/1, 12. o.</ref> amely az előzetes megbeszélések alapján egyértelművé teszi számukra a német megszállás kezdetét. Az okkupálás kisebb ellenállásoktól eltekintve sikeresen zajlott le. Több visszaemlékezés szerint a németeket virágesővel fogadták az egyes települések német etnikumai.<ref>Elsődlegesen az ''1944 márciusának krónikája'' c. cikken alapul ez a fejezet (ld. forráslista).</ref>''