„Battonya” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Története: link korr. with AWB |
||
56. sor:
[[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]], aki addig a [[lippa]]i vár fenntartására fordította a falu jövedelmeit, [[1463]]. [[február 19.|február 19-én]] édesanyja, [[Szilágyi Erzsébet]] udvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt. [[1563]]-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó [[jobbágy]] él itt, akik (nevük alapján) mind [[magyarok]]. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története).
[[1529]]-től a település a török portyázások állandó célpontja lett. [[1566]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] [[Gyula (
A hódoltság után Battonya a [[Újszerzeményi Bizottság|kincstár birtokába]] került. [[1720]]-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a ''Possessio Batonya Cameralis,'' akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar. E szerbek a [[Balkán (térség)|Balkánról]] visszavonuló császári seregekkel érkeztek, és [[Donatus Heissler von Heitersheim|Heisler Donát]] császári tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult [[Csanád vármegye|Csanád]], [[Arad vármegye|Arad]] és [[Zaránd vármegye|Zaránd]] vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor csak Battonya, [[Makó]], [[Földeák]] és [[Tornya]] településekből állt, mindössze 2500 főt számlált.
|