„Zöldpaprika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Termesztése: Aba (település)→Aba (Magyarország), egyéb apróságok with AWB |
a link korr. with AWB |
||
1. sor:
[[Fájl:Paprika, Hungary.jpg|bélyegkép|250px|A '''Cecei étkezési fehér paprika''' (Capsicum annum, Solanaceae) termése csüngő állású, háromrekeszű, felfújt bogyó, melynek színe gazdasági éretten elefántcsontfehér, biológiai érettségben középvörössé válik. A termés alakja csúcsban végződő, háromszög keresztmetszetű. A bogyók a termesztési technológiáktól függően átlagosan 10-12 cm hosszúak, a csészeleveleknél mért vállszélességük 5-6 cm, húsvastagságuk (termésfal) 4-5 mm, héjuk vékony, csak néhány mikron. Édes változatát termesztik, íze és aromája jellegzetes.]]
A '''zöldpaprika''' a [[csemegepaprika|csemegepaprikák]] ''(Capsicum annuum var. grossum)'' egyik legfontosabb, a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] nagy területen termesztett [[faj]]tatípusa. Gyakran ''étkezési paprikának'' is nevezik, ez azonban több más típust és változatot is jelenthet ([[bell paprika]], [[paradicsompaprika]] stb.)
Egyes fajtái egyáltalán nem csípősek (0 [[Scoville-egység]], azaz SHU), más fajtáinak csak az erei csípősek. Rosttartalma 4,2%<ref>http://hu.wikibooks.org/wiki/Szak%C3%A1csk%C3%B6nyv/Alapok/T%C3%A1bl%C3%A1zatok/Rosttartalom</ref>
11. sor:
[[Magyarország]]on az [[1870-es évek]]ben kezdték fogyasztani. Legelőször az ország déli városai mellett letelepedő [[bolgárkertész]]ek termesztették és árusították más [[zöldség]]félékkel ([[paradicsom (növényfaj)|paradicsom]], [[uborka]] stb.) együtt. A századfordulón már az ország minden táján ették, de nagyüzemi termesztését még nem kezdték el. Eleinte a Bulgáriából behozott fajtákat (kalinkói, kosszarvú, szervián stb.) termesztették, majd ezekből kialakultak a körzetek helyi fajtái.
A bolgárkertészek termelési technikáját a környezetükben élő magyarok ellesték, eltanulták és továbbfejlesztették. Legelőször a kevés földű parasztok és a kisbérlők tértek át termesztésére, később a módosabb gazdák is.
A két világháború között Magyarországon a városi és a falusi lakosság étkezési paprikafogyasztása is jelentősen megnőtt. Az [[1920-as évek|1920-as]]–[[1930-as évek]]ben alakultak ki a zöldpaprikát termesztő körzetek és azok tájfajtái. Ezekben a körzetekben a zöldpaprikát kertészeti módszerekkel, elsősorban családi munkaerővel, gyakran más zöldségfélékkel (paradicsom, uborka, [[fejes saláta]], [[retek]] stb.) párhuzamosan, többnyire szántóföldön termesztették. Az 1930-as években néhol már a hajtatásos, illetve [[primőr]]termesztés is megindult. A termesztés már az első években olyan sikeres volt, hogy [[konzerv]]nek is bőven jutott belőle és Európa nyugatabbi országaiba is exportáltuk.
==Termesztése==
A zöldpaprika konyhakerti termesztése [[melegágy]]i palántaneveléssel kezdődik. A kellően megerősödött palántákat tűzdelik, kapálják és öntözik. Beporzásához többnyire a természetes légmozgás is elegendő, de ennek hatékonysága poszméhekkel jelentősen javítható.
A zöldpaprika-termesztés legjelentősebb magyarországi körzetei:
* 1. [[Gyula (
* 2. [[Szeged]]-[[Kalocsa]] vidéke sok rokon vonást mutat vele.
* 3. [[Szentes]], [[Szegvár]], [[Mindszent]], [[Derekegyház]]: a termesztés gyökerei a 19. század végére nyúlnak vissza; a kertészeteket a [[Kurca]] vizével öntözik.
| |||