„I. Haakon norvég király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1 elütés jav. |
a 1 elütés jav. |
||
40. sor:
</ref>) [[norvég király]] [[934]]-től haláláig<ref>Uralkodásának idejét a középkori történészek kb. [[933]] és [[960]] közé tették, de a későbbi kutatások szerint valószínűbb a [[946]] és a [[961]] közötti időszak. (Vö.: ''Uralkodók és dinasztiák'', 233. oldal)</ref>, kora egyik legkiemelkedőbb uralkodója<ref name=uralkodok/>. Előmozdította a kormányzati intézmények kialakulását, de nem sikerült [[Kereszténység|keresztény]] hitre térítenie a kisebb norvég nemzetségfőket<ref name=uralkodok/>.
[[I. Harald norvég király|I. (Széphajú) Harald]] legfiatalabb fiaként látta meg a napvilágot<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 233. oldal</ref>. Azután született, hogy apja felosztotta az országot utódai között. Angliában [[Athelstan wessexi király]] udvarában élt és ott vette fel a kereszténységet<ref name=land/>. Apja halálakor, [[934]]-ben tért vissza Norvégiába, elűzte féltestvérét, [[I. Erik norvég király|I. Eriket]]<ref name=revai>'''Révai nagy lexikona, IX. kötet''' (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 259. oldal</ref>, és királlyá választatta magát. Országa javára uralkodott<ref name=revai />. A keresztény Angliából hittérítőket hozott magával, valamint templomokat építettett, de térítési erőfeszítései megbuktak a norvég nemzetségfők
==Gyermeke==
|