„Fogalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
A '''fogalmak''' dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések ([[reláció]]k). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonképpen minden, amit állítani lehet. A fogalom maga máig [[filozófia]]i viták kereszttüzében áll,
Példák fogalmakra:
:„''szeretet''”, „''háziállat''”, „''adás-vétel''”, „''gumicukor''”, „''a római pápa''”, „''földön kívüli civilizáció''”, „''hétfejű sárkány''”, „''A Magyar Köztársaság Országgyűlése''”, „''hőmérséklet''”
6. sor:
== Klasszikus fogalomelmélet ==
=== Fogalmak szerkezete ===
A fogalmakat úgy képzeljük el, mint alapvető fogalmak összetételeit. A klasszikus elmélet tehát a fogalmak kompozícionális tulajdonságát hangsúlyozza és minden fogalmom esetén feltételez egy azt meghatározó [[definíció|definícionális szerkezetet]]. Az ''F'' összetett fogalmat tehát olyan szükséges és elégséges feltételek (ismérvek) együttese definiálja, melyek megadják a kritériumát annak, hogy
:az ''a'' dolog az ''F'' fogalom alá esik
Például az ''agglegény'' fogalmát definiáljuk úgy, mint ''olyan felnőtt férfi, aki nőtlen'', vagyis
75. sor:
C. Peacocke és E. Zalta javasolták, hogy a fogalmakra úgy tekintsünk, mint amit Frege jelentésnek vagy értelemnek nevez (Sinn). A nyelv analitikus vizsgálatát elvégezve extenzionális szemantikai értéket (jelöletet, igazságértéket, igazságtartományt) és intenzionális szemantikai értéket (jelentést) kell adnunk a nyelvi elemeknek. Amit egy hiányos mondatnak, predikátumnak vagy funktornak intenzionális jelentést adnánk, felfogható úgy, mint Frege Sinnje. A fenti filozófusok érvelnek amellett, hogy a fogalmakat a hiányos nyelvi kifejezések jelentéseként (Sinnjeként) kell értelmeznünk.
Egy nyelvi kifejezés intenziója a lehetséges világok szemantikájában nem más, mint az a függvény, mely a lehetséges világokon értelmezett és egy ilyenhez a nyelvi kifejezés extenzióját rendeli. Ebben az értelemben az intenziónak alkotóeleme az extenzió,
== Halmazelméleti szemantika ==
A fogalmak működését Frege szellemében először [[Alfred Tarski|Tarski]] kísérelte meg matematikai [[modell (tudomány)|modellben]] tárgyalni, ez a modellelméleti szemantika. Az így nyert vizsgálódási módszer rendkívül hasznosnak bizonyult a deduktív tudományokban, mint a matematikában, az elméleti fizikában és az informatikában, de alkalmazásra talált a nyelvészetben is. Lényegében arról van szó, hogy egy rögzített formális nyelvben vagy a természetes nyelv egy drasztikusan leszűkített töredékében a nyelvi elemekhez olyan matematikai objektumokat rendelünk, amik megfelelnek a klasszikus
A vizsgálatok extenzionálisan, ha csak a terjedelmeket adjuk meg a fenti módon és intenzionálisak, ha a nyelvi elemek értelemére is tekintettel vagyunk. Az extenzionális vizsgálatok a matematika módszereinek kutatásában alapvető eszközökké váltak. A matematikai fogalmak kapcsolatát ugyanis messzemenőkig leírják a köztük lévő extenzionális viszonyok. Jelentésbeli vizsgálatok a matemaikára vonatkozóan valójában csak a matematikafilozófiai értekezésekben jelennek meg, a mindennapi matematikai gyakorlatban ezekre lényegélben nincs szükség. Egyáltalán nem véletlen, hogy az extenzionális vizsgálatok ilyen sikerrel jártak ezen a területen. Frege, az alapgondolat megalkotója maga is matematikus volt.
| |||