Wikipédia

„Komáromszentpéter” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Élővilága
demo
20. sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 49
}}
'''Komáromszentpéter''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Svätý Peter'', korábban ''Dolný Peter'', általánosan használt nevén '''Szentpéter''') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Komáromi járás (Szlovákia)|Komáromi járásban]]. [[2011]]-ben 2734 lakosából 1870 magyar és 780 szlovák volt.
 
== Fekvése ==
Szentpéter [[Komárom (Szlovákia)|Komáromtól]] 15 km-re északkeletre fekszik, dombos vidéken, a ''[[Dzsinzsa-patak'']] mentén. Közigazgatási területe 34,3 km², mely hosszan elnyúlik a Madari-dombok felől nyugatra, a [[mátyusföld]]i síkságon át egészen az [[Nyitra (folyó)|Öreg-Nyitráig]]. ''Kovácspuszta'' (Kováčova samota) tartozik hozzá.
 
Szentpétert délről [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]], [[Hetény (település)|Hetény]], [[Izsa]] és [[Marcelháza]], keletről [[Újpuszta]] és [[Madar]], északról [[Perbete]], [[Újgyalla]] és [[Ógyalla]] határolja.
37. sor:
Területe már az [[bronzkor]]ban is lakott volt, sírokat, szláv és [[honfoglalás]] kori temetőt tártak fel. temetőt tártak fel határában. Az [[1332]]-ben épült [[Szent Péter]]-templom mellett létesült, ekkoriban ''Sanctus Petrus'' (Zenthpeter) néven említik és a komáromi vár birtoka volt. A [[Oszmán Birodalom|török]] portyázások idején csaknem teljesen elpusztult, [[1659]]-ben a Zichy-család kapta adományba. [[1849]]-ben harci cselekmények színhelye, a közeli erdő szélén táboroztak a béketárgyalások idején az orosz egységek, a helyet ma is ''Muszkakő''nek hívják.
 
Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a községről: ''"Szent-Péter, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 1 3/4 mfd. 1190 r. kath., 997 reform., 23 zsidó lak., kath. és reform. anyaegyházakkal. Határának nagyobb része róna, kisebb részben dombos. Földje fekete és sárga homok, de mind a mellett igen termékeny; rétjeit a Zsitva árjai rongálják. Van itt 109 1/2 egész urbéri telek, szőlőhegy, uradalmi szeszgyár, és jeles birkatenyésztés. Birja gr. Zichy Miklós, de hajdan a komáromi várhoz tartozott."'' <ref>http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0018/1100-2720.html</ref> [[1910]]-ben 2959 lakosából 2881 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Komárom vármegye]] [[Udvardi járás]]ához tartozott.
 
[[1921]]-ben a községnek 2851 lakosa volt, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) pedig szlovák nemzetiségű<ref>http://www.foruminst.sk/hu/9/lexikon/0/a_csehszlovakiai_magyarok_lexikona_1918_tol/1</ref>. A második világháború után a község lakosságának mintegy egynegyedét kitelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákokat telepítettek.
 
[[2010]]. júniusában a Dzsinzsa-patak áradása súlyos károkat okozott a községben<ref>http://www.bumm.sk/44770/tobb-beruhazas-is-megvalosul-szentpeteren.html</ref>.
 
==NépességNépessége==
[[1910]]-ben 2959 lakosából 2881 magyar volt.
 
[[1921]]-ben a községnek 2851 lakosa volt, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) pedig szlovák nemzetiségű<ref>http://www.foruminst.sk/hu/9/lexikon/0/a_csehszlovakiai_magyarok_lexikona_1918_tol/1</ref>.
 
[[2001]]-ben 2621 lakosából 1930 (73,6 %) magyar, 675 (25,8%) pedig szlovák nemzetiségű volt. Ugyanebben az évben 1996 (76,1 %) római katolikus, 291 (11,1%) református, 170 (6,4 %) evangélikus vallású lakosa volt a községnek.
 
[[2011]]-ben 2734 lakosából 1870 magyar és 780 szlovák volt.
 
== Gazdaság ==
51 ⟶ 57 sor:
==Oktatás, kultúra==
* Kossányi József Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda - az alapiskola [[2003]]-ban vette fel [[Kossányi József]] nevét.
 
== Híres emberek ==▼
* Itt született [[Kollányi Ferenc]] (1863–1933) egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja.▼
* Itt született [[Kossányi József]] ([[1908]]-[[1988]]) költő, kritikus és tanár, akiről a helyi alapiskolát és a szentpéteri cserkészcsapatot is elnevezték.▼
 
== Nevezetességei ==
116 ⟶ 126 sor:
File:Komáromszentpéter036.JPG|Harangláb
</gallery>
 
▲== Híres emberek ==
▲* Itt született [[Kollányi Ferenc]] (1863–1933) egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja.
▲* Itt született [[Kossányi József]] ([[1908]]-[[1988]]) költő, kritikus és tanár, akiről a helyi alapiskolát és a szentpéteri cserkészcsapatot is elnevezték.
 
== Képtár ==
153 ⟶ 159 sor:
 
== Felhasznált irodalom ==
{{commonskat|Svätý_Peter}}▼
* Bizubová-Kollár-Lacika-Zubriczký: A szlovák-osztrák-magyar Duna-mente. Pozsony, 2000.
* [[Mikuláš Dušek]] 1963: Kostrové pohrebisko z 10. a 11. storočia v Dolnom Petri pri Komárne. [[Arch. roz.]] XV/6, 701-704, 710, 713-715.
* Mikuláš Dušek 1964: Kostrové pohrebisko z X. a XI. storočia v Dolnom Petri II. [[Študijné Zvesti]] 14, 197-222.
* [[Trugly Sándor]] 2003: Sasos bronzveret Komáromszentpéterről. Eleink II/1.
{{források}}▼
 
== Külső hivatkozások ==
▲{{commonskat|Svätý_Peter}}
* [http://www.foruminst.sk/hu/9/lexikon/0/a_csehszlovakiai_magyarok_lexikona_1918_tol/1 Szentpéter a Fórum Intézet honlapján]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4&obec=1135 Községinfó]
▲{{források}}
 
{{Komáromi járás (Szlovákia)}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Komáromszentpéter”