„Odüsszeusz hazatérése” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Az igekötőt csak a saját igéjével írjuk egybe, a közbeékelt segédigével nem! A mondat tagadása segít dönteni. Lásd még: WP:ELÍR#Igekötők egybe- és különírása (kézi botszerkesztés) |
a →Az opera színpadra állításának nehézségei: Nikolaus |
||
113. sor:
A darab színpadra állítása számos nehézséget vet fel, ugyanis az 1881-ben megtalált kézirat csupán az énekszólamokat, a basszust, valamint az ötszólamú zeneközjátékot tartalmazza, mindenféle hangszerelési utasítás nélkül. Ezenkívül míg a már 1881 előtt ismert librettó ötfelvonásos, addig a zenei anyag csak három. Feltételezhető tehát, hogy a zene csak töredékes formában maradt fenn. Ennek következtében minden előadás az eredeti hangzáskép hiteles megszólaltatásának kísérlete. Mióta olyan nagy [[reneszánsz]]ukat élik a korai, 17–18. századi [[barokk]] operák, szakemberek sokasága foglalkozik a régi zenés színpadi művek általuk hitelesnek tartott rekonstrukciójával.
Az ''Odüsszeusz hazatérését'' az 1925-ös bemutató alkalmával [[Vincent d’Indy]] dolgozta fel, majd [[Luigi Dallapiccola]] próbálkozott a darab rekonstrukciójával 1942-ben. Aztán [[Raymond Leppard]] angol [[csembaló]]művész vette gondjai alá az operát, és az ő változatát – mivel a korszakkal foglalkozó zenész volt – sokkal hitelesebbnek tartották, mint az előző két feldolgozást, ezért többek között a [[Magyar Állami Operaház]] is úgy döntött, hogy az ő változatát viszi színre 1975-ben. Az 1970-es években [[
== Az opera zenéje ==
| |||