Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
==== Az erőszakos asszimiláció módszerei ====
# A nemzetállam keletkezésekor a területén élő, nem az államalkotó nemzethez tartozó személyek egy részének állampolgárságát kizárja.
# A nemzeti kisebbség vagy etnikum állampolgárságát időszakosan megszünteti (kollektív bűnösség, pl:. Csehszlovákia 1945).
# Földreform segítségével részben vagy teljesen kizárja a nemzeti kisebbséget és etnikumokat a földosztásból, és így új falvakat vagy falurészeket tudnak létrehozni a tömbben élő kisebbségek között az államalkotó nemzet számára, vagyis vegyesen lakott területeket létesítenek (Csehszlovákia, Románia).
# Etnikai tisztogatást végez úgy, hogy megvonja a nemzeti kisebbség szülőföldhöz való jogát, elüldözéssel, kényszermunkára hurcolással vagy kitelepítéssel (lakosságcserével). Ez legnagyobb mértékben a közösségi vezetőket, értelmiségieket és a módosabb személyek családjait érinti (Szudéta-németek 1945, magyarok 1945).
# Az ország alkotmányába nem foglalja bele, hogy az államnak más nemzetiségű etnikumú polgárai is vannak, akiknek jogait biztosítani kellene (RománaRománia).
# A tömbben élő nemzetiségek közigazgatás területeit átszervezi, vagy úgy alakítja ki, hogy egyrészt csökkenti a nyelvhasználati jog érvényesíthetőségét, valamint a képviseleti demokrácia keretében korlátozza a tömbben élő kisebbség érdekérvényesítési lehetőségét, mivel a választott testületekben (a helyi önkormányzatok kivételével) a kisebbségek mindenütt leszavazhatóvá váltak (Románia, Szlovákia, Magyarország a dualizmus korában).
# Átszervezi az egyházat a többségi nemzet egyházi fennhatósága alá.
# Az anyakönyvbe nem írják be az anyanyelv írásszabályai szerint a kereszt- és vezetékneveket (Románia, Szlovákia).
# Történelmi személyiségek nevét, évszázados földrajzi nevek, településnevek, utcanevek használatát korlátozza, vagy megváltoztatja az államalkotó nemzet írásszabálya szerint (Románia, Szlovákia, Szerbia).
# Meghirdeti a nemzetállam többségi nemzetéhez való „visszatérést”, ami nem más, mint a nemzeti kisebbséghez való tartozás megtagadása (pl:. "reszlovakizáció", Csehszlovákia 1945).
# Időszakosan tovább sérti emberi méltóságukat megjelöléssel (sárga csillag, kopaszra nyírás), nyilvános helyekről való kitiltással stb.
# A fennhatósága alatt lévő területen akadályozza, vagy nem támogatja az etnikumok irodalmi nyelvének létrejöttét és elismerését.
# Elrendeli az államnyelv kötelező és kizárólagos használatát a parlamentben, hivatalokban, gazdasági és intézményi nyilvántartásban, fegyveres erőknél és a közéletben (például nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvény) vagy annak elsődlegességét (Szerbia, Szlovákia, Románia).
# Felszólalásaikban az országos és regionális kisebbségi képviselők az anyanyelvüket nem használhatják, csak az államnyelvet.
# A közszolgálati rádió és televízió nemzetiségi adásainak jóval kevesebb adásidőt biztosít, mint ami a lakosság nemzetiségi összetétele szerint őket megilletné.
# A közszolgálati televízióban nem államnyelven közvetített műsorok feliratozása államnyelven kötelező, míg fordítva az adások kisebbségi nyelven való feliratozására nincs ilyen kötelezettség.
# Hiányzik a nyelvileg vegyes lakosságú területeken a népcsoportok anyanyelvhasználatának egyenlő joga és egyaránt kötelező használata nyilvános helyeken.
# Az anyanyelven való iskolai művelődésre való jogot megtagadja, teljesen megvonja, vagy korlátozza (minél több tantárgy államnyelven történő oktatása).
# A vegyesen lakott területek iskoláiban egymás nyelvének tanítása nem kölcsönös, hanem ezt egyoldalúan határozza meg a többségi nemzet javára.
# A kisebbségi iskolák, egyetemek befogadóképességét nem a lakósságlakosság nemzetiségi részaránya szerint határozza meg.
# Részlegesen vagy teljes megszünteti kisebbségi nemzethez tartozó közművelődési intézményeket (színházait, sportegyesületeit).
# Gazdaságilag hátrányosan különbözteti meg azokat a területeket, melyeken az államalkotó nemzethez nem tartozó személyek többségben élnek (PL:pl. Szlovákia napjainkban: az alacsonyabb tengerszint feletti magasságumagasságú területek kisebb anyagi támogatottsága).
# Nem alkalmazzák az oktatási-, kulturális közpénzek, a lakásépítési támogatások, a bérlakások és a közszférában a munkahelyek, képviselői helyek arányos elosztásának az elvét az ott élő népcsoportok között.
# Az érvényesülést politikailag korlátozzák úgy, hogy a kisebbséghez tartozó személyek, a közszférában (hivatalok, intézmények, vállalatok) főleg beosztotti állást tölthetnek be.
# Nincs hatalmi egyensúly a népcsoportok között.
# Az ellenségkép-hisztéria létrehozásával, védekező álláspontra kényszeríti a nemzeti kisebbséget és etnikumot, hogy lemondjon bizonyos alapjogokról is annak érdekében, hogy tompítsa az ellene irányuló támadások élét.
# A nyelvi kirekesztés és az erőszakos beolvasztás ellen fellépő kisebbségi vezetőket üldözi, bebörtönzi, vagy a hatalomba őket bevonja (lefizeti) abban az esetben, ha követelésük jelentős részét felfüggesztik (pl:. TökésTőkés László ,és Markó Béla , Románia).
# A nyelvi kirekesztés ellen –a nyelvi elnyomás megszüntetéséért- fellépő kisebbségi politikai vezetőket igyekszik lejáratni . A hatalom számára elfogadhatóbb, lojális, mérsékeltebb, a bajok megoldását halogató, megalkuvásra hajlandó politikusokat népszerűsít és támogat (TökésTőkés László elleni fellépés Romániában, Markó Béla és az RMDSZ támogatása).
# Igyekszik a nyelvi kisebbségek ellen elkövetett bántalmazásokat meg nem történtétörténtté tenni (Malina Hedvig -ügy).
# A kisebbségeket a tankönyvekben a saját nemzeti múltjukkal úgy szembesíti, hogy azt nekik elutasítani és szégyellni kelljen (Szlovákszlovák történelem tanítás).
# A nemzeti kisebbséget, etnikumot szembeállítják saját nemzetével úgy, hogy örökléstani adottságukként igyekeznek feltüntetni hátrányos helyzetüket.
 
69 449

szerkesztés