„Természetjárás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a rendezés
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
A '''természetjárás''' során az emberek kiszakadnak városi környezetükből, és a természetes környezetben töltik el idejüket.
 
==Természetjárás==
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vízitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is.
 
A társadalom egyegyik fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása: hogyan őrizzék meg a természetes állapotot, hogyan zavarják meg legkevésbé azt; ne szemeteljenek vagy ne gyújtsanak tüzet erre nem alkalmas helyeken. Ennek hiányában a természetjárók okozta károk elhárításának költsége jelentős terhet jelent az adott régiónak, országnak, az el nem hárítható károkat nem is említve.
 
==A természetjárás ágai==
43 ⟶ 42 sor:
 
==Természetjárás a Kárpát-medencében==
===Története===
A magyar természetjárás kialakulása az [[1600-as évek]] első felében a [[Tátra]] hegy környékén kezdődött. Az első ismert tátrakutató ''Frölich Dávid'', aki a Lomnici-csúcs megmászásának élményét vetette papirra. Az évszázad végén már több, nagy tapasztalattal rendelkező hegyivezetőről is vannan feljegyzések az utikönyvek lapjain. Ekkor már rendszeresen szerveztek iskolai kirándulásokat, hegymászásokat a tapasztalt idegenvezetőkkel az élen. Az [[1683]]-ban megjelent "Ungarischer Simplicissimus" c. műben említik ''Augustini Keresztély'' nevét akinek nagy szerepe volt a tátrai utak rendezésében.
 
130. sor:
[[1978]]-ban ezt az utat járta be [[Rockenbauer Pál]] és televízíós stábja, amiből a sokak számára ismert ''[[Másfélmillió lépés Magyarországon]]'' című sorozatot készítették.
 
===Mai magyarországi túramozgalmak===
A közel 200 ma is működő magyarországi túramozgalom közül néhány: