„Norman Mailer” változatai közötti eltérés

'''Norman Mailer''' (teljes nevén '''Norman Kingsley Mailer''') középosztálybeli zsidó családból származott. Apja, Isaac Barnett Mailer könyveléssel foglalkozott, anyja, Fanny Schneider egy háztartási és betegápolói segítséget szolgáltató ügynökséget vezetett. A házaspár második gyermeke, Barbara, 1927-ben született.<ref name="Towering">[http://www.nytimes.com/2007/11/10/books/11mailer.html?pagewanted=1&hp "Norman Mailer, Towering Writer With Matching Ego, Dies at 84."] ''New York Times''. 2007-11-10.</ref> Mailer Brooklyn-ban ([[New York]]) nevelkedett. Érettségi után, 1939-ben beiratkozott a [[Harvard Egyetem]] mérnöki szakára ahol repüléstant tanult, de a repüléstan helyett inkább az írás után kezdett érdeklődni. 1941-ben, 18 évesen megnyert egy, az egyetem által meghirdetett novellaversenyt; ez volt első, nyomtatásban megjelent írása. Miután 1943-ben megkapta mérnöki diplomáját, behívták katonának, majd a [[Fülöp-szigetek]]en kötött ki. Bár háborús közelharcban sok része nem volt,<ref name="Towering"/> katonai élményei elég anyagot szolgáltattak a Meztelenek és holtak ''(The Naked and the Dead)'' című regényének megírásához.

Miközben 1948-ban a párizsi [[Sorbonne]]-on folytatta tanulmányait, kiadták a Meztelenek és holtak című regényét. A könyv 62 hétig volt a ''New York Times'' bestseller listáján, mint az egyik legjobb amerikai háborús regény, azonkívül besorolták a 20. század 100 legjobb angolnyelvűangol nyelvű regénye közé is. A könyv fő mondanivalója nem is annyira a háború, mint inkább az emberek reakciója a háborúra.

''Barbary Shore'' (1951) című műve a hidegháború szürreális hatású, parabolikus története, helyszíne egy brooklyni bérház. Az 1955-ös Szarvaspark ''(The Deer Park)'' regényében Mailer hollywoodi tapasztalatait dolgozta fel, amikor az 1949-50-es években forgatókönyvek írásával kereste kenyerét. Ezt a regényét hét kiadó utasította vissza erőteljes szexuális tartalma miatt, míg végül a G. P. Putnam's Sons nevű kiadóvállalat elfogadta.

1955-ben két másik írótársával megalapította a ''The Village Voice'' című irodalmi lapot; a heti kiadás a művészetek és a politikai élet fórumává vált a [[Greenwich Village]]-i művészek és értelmiségiek körében. 2005-ben Mailert a Nemzeti Könyvalapítvány (National Book Foundation) érméjével (Medal for Distinguished Contribution to American Letters) díjazták.

Negyedik regényét [[Charles Dickens|Dickens]] és [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]] elbeszélő tradícióját követve írta meg Amerikai álom ''(An American Dream)'' címmel, melyet az ''Esquire'' folyóirat 1964-ben adott ki sorozatban, nyolc hónapon keresztül. 1965 márciusában a Dial Press nevű kiadó a könyvet újból kiadta átdolgozott formában (szerkesztője a későbbi neves író, [[Edgar Lawrence Doctorow|E. L. Doctorow]] volt). A regény magában foglalja Mailer leglíraibb prózáját. Bár a kritikusok vegyes véleménnyel voltak róla, az AmeikaiAmerikai álom mégis felkerült a bestseller listára, azonkívül Mailer elnyerte több neves írótársa dicséretét. A kereslet miatt a könyvet folyamatosan újranyomtatják napjainkban is.

1980-ban Mailer A hóhér dala (''The Executioner's Song'') című könyve — melyet egy Gary Gilmore nevű gyilkos életéről írt—, [[Pulitzer-díj (USA)|Pulitzer-díjat]] nyert. Következő regénye megírásával hosszú időt töltött — 1972 és 1983 között hol abbahagyta, hol megint elkezdte az írást. Az ''Ancient Evenings'' című történet Egyiptomban játszódik i.e. 1100 körül, a XX. dinasztia uralkodása idején. Ugyan a könyvismertetők bírálata kedvezőtlen volt az író számára, a regény ismét bestseller lett a könyvpiacon.

Mailer leghosszabb, 1310- oldalas regénye, a ''Harlot's Ghost'', 1991-ben jelent meg. Az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (Central Intelligence Agency, CIA) tevékenységeivel foglalkozik, a második világháború és az 1965 közötti években. A hitelesség érdekében Mailer hatalmas kutatómunkát végzett. A könyvet ezekkel a szavakkal fejezte be: „Folytatás következik”. Tervezte, hogy a történetet majd ''Harlot's Grave'' címmel viszi tovább, de egyéb feladatai miatt erre már nem került sor. Utolsó regénye, Várkastély a vadonban ''(The Castle in the Forest)'', mely Hitler gyerekkorával foglalkozik, a 2007. januári kiadás után ötödik helyet ért el a ''New York Times'' bestseller listáján. Kritikusai ugyanolyan lelkesedéssel fogadták, mint annak idején A hóhér dala című könyvét. A Várkastély a vadonban tulajdonképpen egy tervezett trilógia első kötete volt, de a folytatásra már szintén nem került sor Mailer halála miatt. A regényt a ''Literary Review'' nevű folyóirat a „Rossz szex a szépirodalomban” díjjal ("Bad Sex in Fiction" Award) tüntette ki 2008 novemberében.<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/entertainment/7115451.stm "Late Mailer wins 'bad sex' award."] ''BBC News''. 27 November 2008.</ref>

Mailer több mint 40 könyvet írt, és ebből 59 éves írói pályafutása alatt 11 regényt publikált. 1967-ben színpadra vitte a Szarvaspark ''(The Deer Park)'' című regényét, majd a 70-es években több avantgarde filmet is produkált. Mint újságíró, 1968-ban jutalmat kapott (George Polk Award) munkájáért. 1987-ben filmre vitte és rendezte A kemény fickók nem táncolnak (''Tough Guys Don't Dance'') című regényét, [[Ryan O'Neal]] és [[Isabella Rossellini]] főszereplésével.

1967 októberében Mailert letartóztatták a [[Pentagon]] előtti Vietnam-ellenes tüntetése miatt.<ref>{{cite book |title= How We Got Here: The '70s|last= Frum|first= David|authorlink= David Frum|coauthors= |year= 2000|publisher= Basic Books|location= New York, New York|isbn= 0465041957|page= 5|pages= |url= }}</ref> 1969-ben a Demokrata Párt égisze alatt kísérletet tett New York polgármesteri posztja megszerzésére azzal az ötlettel, hogy a városból majd megalkotja az USA 51. államát. Ugyan a kampány nem sikerült, az író 1980-tól egészen haláláig anyagilag is támogatta a Demokrata Párt kandidátusait.<ref>[http://frumin.net/ation/2007/11/mailer_for_mayor_in_memorium.html Campaign poster.]</ref>

1980-ban Mailer súlyos hibát követett el, amikor hiszékeny módon hozzájárult egy Jack Abbott nevű elítélt gyilkos ideiglenes szabadlábra helyezéséhez. 1977-ben, miután Abbott a börtönben elolvasta Mailer ''A hóhér dala'' című könyvét, levélben felajánlotta az írónak, hogy segít neki igazi, tárgyilagos bepillantást nyerni a börtönélet mindennapjaiba. Erről maga Abbott is írt egy könyvet ''In the Belly of the Beast'' (A vadállat hasában) címen, hozzácsatolva Mailerrel való levelezését. Mivel Mailer a könyvet jónak találta, segített a kiadásában, és továbbra is szorgalmazta a fegyenc szabadlábra bocsátását. AbbotAbbott kiszabadult, majd szabadulása után hat héttel egy New York-i vendéglőben halálra késelt egy Richard Adan nevű 22 éves fiatalembert. Mailert az esemény miatt erősen megkritizálták. Egy 1992-es interjúban beismerte, hogy ''"..ez megint egy olyan epizód volt az életemben, amire büszke nem lehetek."'' <ref>Ulin, David L. [http://articles.latimes.com/2007/nov/11/local/me-appreciation11 "Mailer: an ego with an insecure streak."] ''Los Angeles Times''. November 11, 2007.</ref>

Egy 2003-as beszédében (Commonwealth Club, San Francisco), az amerikai irákiiraki invázió idején Mailer ezt mondta: ''"A fasizmus egy természetesebb állapot mint a demokrácia. Azt feltenni, hogy mi csak úgy tetszésünk szerint képesek vagyunk demokráciát exportálni bárhova, paradox módon csak még több fasizmust eredményezhet itthon és határainkon túl is. A demokrácia egy megtisztelő állapot olyan országok számára, melyeknek polgárai nemcsak készek arra hogy élvezzék a szabadságot, hanem arra is, hogy azt fenntartsák, még ha nehéz munkával is."''<ref>[http://www.commonwealthclub.org/archive/03/03-02mailer-speech.html "Only In America."] ''Commonwealth Club''. February 20, 2003.</ref>

Norman Mailer hatszor házasodott, összesen tíz gyereke volt. Különböző feleségeitől nyolc gyermek jött világra, egyet örökbe fogadott, egy másik házasságon kívül született. Ez utóbbi Mailer halála után nyilvánosan kijelentette, hogy apja többször is felajánlotta anyjának, hogy törvényesíti viszonyukat, de az asszony az ajánlatot visszautasította.

* Szarvaspark (''The Deer Park'' – színdarab, 1967)

* A Fiú evangéliuma (''The Gospel According to the Son'', 1997)

* Várkastély a vadonban (''The Castle in the Forest'', 2007)

* ÖnhiredetésÖnhirdetés ("Advertisements for Myself", 1959)

* A sexszex foglya ("The Prisoner of Sex", 1971)

* Az ijesztő művészet: néhány gondolat az írásról ("The Spooky Art: Some Thoughts on Writing", 2003)

* A nagy üresség: Párbeszédek a politika, sex, Isten, bokszolás, erkölcs, mítosz, póker, és Amerika rossz lelkiismeretének témáiról (The Big Empty: Dialogues on Politics, Sex, God, Boxing, Morality, Myth, Poker and Bad Conscience in America, 2006)