„Oxfordi Egyetem” változatai közötti eltérés

Az egyetemnek mintegy 130 intézete, kutatóközpontja van, és [[Cambridge-i EgyetemmelEgyetem]]mel megegyező rendszerben 38 college és 6 úgynevezett független magán csarnoka (independence private hallja) van.<ref name=CollegesandHalls>{{cite web|url=http://www.ox.ac.uk/colleges/colleges_and_halls_az/index.html|title=Colleges and Halls A-Z|publisher=University of Oxford |accessdate=2008-10-04}}</ref> Más egyetem nem épül fel ebben a rendszerben (A Londoni Egyetem "college"-i nevükkel ellentétben önálló, teljes jogú egyetemek, amelyek egymástól gyakorlatilag teljesen függetlenül működnek.) A turisták népszerű tévedésével szemben az Oxfordi Egyetem college-i nem önálló intézmények. A college-k jelentős önállósággal biró intézmények az egyetemen belül, saját vagyonnal, amik BA szinten a diákok elszállásolásáért, étkeztetéséért, szociális életéért, és részben oktatásáért is felelősek, továbbá az egyetemi szabályzattal összhangban, BA szinten maguk választhatják ki hallgatóikat. Az oktatók nagy része is tagja valamelyik college-nek, ez esetükben anyilvánvaló preztizsen kivül különféle juttatásokat, plussz fizetést jelent. Azonban az összes intézet, tanszék és kutatóközpont az egyetemi maghoz tartozik, és a diplomákat is az egyetem adja ki, azon megjelölve a diák college tagságát, aminek az egyetem befejezését követően az esetleges kapcsolati köröket leszámitva semmi jelentősége sincs.

1209-ben a város és a diákok/oktatók között kitört viszály miatt az oktatók egy része északkeletre hajózott, és megalapította a [[Cambridge-i Egyetem]]etEgyetemet. A két, együtt [[Oxbridge]]-ként emlegetett egyetem rivalizálása több évszázados múltra tekint vissza, ugyanakkor nincs még két másik egyetem a világon, amelyek ennyire hasonlóan működnének, és épülnének fel. Mindkét egyetem college rendszerben működik, és az oktatási módszerük is gyakorlatilag megyegyező. Ennek lényege, hogy az előadásokon és esetleges szemináriumokon kivül a hallgatóknak van egy un. supervisorjuk, vezető oktatójuk, akivel hetente kettesben átbeszélik a diák erre irt esszéit. A rendszer lényege, hogy rendkivül személyes, és koncentrált tanulást tesz lehetővé. Érdekesség, hogy Oxford és Cambridge diákjai a felmérések szerint heti szinten mintegy 50%-kal több időt szentelnek a tanulmányaiknak, mint az egyéb vezető brit egyetemek diákjai. Azonos évben a diákok nem jelentkezhetnek Oxfordba és Cambridge-be egyaránt, hanem választaniük kell a két egyetem között, és meg kell jelölniük egy college-t, amelybe felvételizni szeretnének.

A brit egyetemi listákon Oxford és Cambridge váltja egymást az 1-2. helyen. A három legrangosabb világranglistából kettő azonban a Cambridge-i Egyetem elsőbbségét hozza, egy pedig holtversenyt: a 2011-es ARWU listán (ami kizárólag tudományos teljsitményt mér) Oxford a világban a 10., Cambridge az 5., a QS listán Oxford az 5. Cambridge az 1, mig a TIMES világranglistáján mindkét egyetem a 6. helyen található.

Az Oxfordi Egyetem készpénzben és befektetésekben mért vagyona jelenleg 3,3 milliárd font (kb 1100 milliárd forint), ezzel az Egyesült Királyság és egyben Európa 2. leggazdagabb egyetem a Cambridge-i Egyetem után (melyben vagyona 4,1 milliárd font), a világban pedig a 12. leggazdagabb. Ez a vagyon azonban nem tartalmazza az egyetem által birtokolt földterület, épületek, műkincsek összesen több milliárd fontnyi összegét.