„Cserkeszek” változatai közötti eltérés

A '''cserkeszek''', más néven '''középső cserkeszek''' (önelnevezésük ''адыгэ / adüge'' vagy ''шэрджэс / serdzsesz'') [[Oroszország]] déli részén, a [[Karacsáj-Cserkesz Köztársaság]] északnyugati részén, a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] északnyugati oldalán, a [[KubánKubány]] felső folyása mentén élő népcsoport. Számuk Cserkeszföldön mintegy 76 ezerre tehető (2000), további 2 ezer él [[Adigeföld]] négy településén.

A cserkeszeket gyakran tévesen azonosítják az Északnyugat-Kaukázusban élő, [[abház-adige nyelvek]]et beszélő, mintegy 600 ezer főnyi [[cserkesz népek]]kel. Noha önelnevezésük megegyezik az [[adigék]]ével, ez csupán közeli rokonságukat jelzi, ugyanakkor a cserkeszek világosan megkülönböztetik magukat az [[Adigeföld]]ön élő rokonaiktól. Néprajzi szempontból a [[szunnita]] [[muszlim]] cserkeszeknek négy nagyobb csoportjuk ismert: jererukoj, kemgoj, hak, nadhokaudzs. Hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak, s a KubánKubány által termékennyé tett cserkesz szállásterület mindig vonzó célpontja volt az [[oroszok|orosz]] és [[ukránok|ukrán]] telepeseknek. A 20. században a cserkeszek által lakott terület erőteljes iparosításon ment keresztül. Nemzetségi alapon szerveződő társadalmukban a legutolsó időkig ismert volt a [[rabszolgaság]], illetve a nők rendkívül alárendelt helyzete. A Karacsáj-Cserkesz Köztársaság északi részén [[1992]]-ben kikiáltották a Cserkesz Köztársaságot (Черкесия, Cserkeszföld) [[Cserkesszk]] fővárossal, 315 ezer lakossal, ám az államalakulatot az orosz kormányzat nem ismerte el. Cserkeszföld lakosságának mindösszesen 24%-a cserkesz nemzetiségű.