„Jonathan Swift” változatai közötti eltérés

'''Jonathan Swift''' ([[Dublin]], [[1667]]. [[november 30.]] – Dublin, [[1745]]. [[október 19.]]) ír szatirikus író, az irodalmi [[Scriblerus Klub]] tagja.

Irodalmi pályafutása 1701-ben kezdődött, a név nélkül kiadott ''Dissensions in Athens and Rome''-valmal. A korábban írt két művének megjelenésével Swift elkötelezte magát az írói pálya mellett.

Egy ideig a [[Tory|tory-párti]] hetilapnak, az '''Examiner'''nek volt a kiadója, de Anna királynő halála után a toryk befolyása, és ezzel együtt Swift politikai karrierje is lehanyatlott.

Swift [[1713]] és [[1745]] között a [[dublin]]i [[Szent Patrik-székesegyház]] [[főesperes]]e volt. Főesperesként gondja volt a székesegyházra, a misék rendjére, a templomi zenére, a rászorulók támogatására. Itt is temették el, akárcsak barátnőjét, Stellát.

Utolsó évei teli voltak szenvedéssel, megromlott egészsége és kedélye miatt. Egyes vélemények szerint 1740-től szellemi hanyatlásnak indult. 1742-ben megrokkant, 1745-ben halt meg. Bár sok leírás és vizsgálat szerint öntudatát és valóságérzékét megőrizte, azonban bénulásos és afáziás tüneteket (képtelen volt szavakkal kifejezni magát, mert azok nem jutottak az eszébe, amikor beszélni akart) írtak le. Maga Swift is rengeteget panaszkodott ekkori leveleiben: kedvetlenségről, melankóliáról, eddig soha nem tapasztalt mértékű lelki (és testi?) fájdalmakról, maga is megfigyelte, hogy egyik keze kórosan gyenge, míg a másik oldala teljesen épnek tűnik. A helyzetet súlyosbította, hogy utolsó hónapjaiban az egyik szemét ismeretlen eredetű, fájdalmas daganat támadta meg. Betegségének vagy betegségeinek pontos oka és lefolyása nem ismert, egyesek szerint a barátnője halála miatti [[depresszió]] vagy egy lassú arterioszklerózis [[stroke]]-rohamot váltott ki, mások szerint [[Alzheimer-kór]]ban szenvedett. Azonban ezek a diagnózisok mind retrospektív jellegűek, ráadásul ahány kutató, annyiféle véleményt fogalmazott meg; ennélfogva minden ezzel kapcsolatos megállapítás bizonytalan. <ref>[http://brain.oxfordjournals.org/content/129/11/3127.full]</ref>