„Petrovics Péter” változatai közötti eltérés

1526. októberében részt vett a tokaji országgyűlésen, ahol Szapolyait királlyá választották. 1528-ban megszerezte [[Csála]] várát és uradalmát [[Arad_vármegye | Arad vármegyében]]. Ekkor kezdődött el a Petrovics által behívott szerb telepesek nagy létszámú betelepülése a Maros jobb partján. [[1531]]-ben Szapolyai Mehmed bég mellé küldte azzal a feladattal, hogy a török hadakat Morvaország felé indítsák - ez a küldetése kudarcot vallott. Ugyanebben az évben [[Lippa]] várának kapitánya. [[Czibak Imre]] kivégzése után [[1534]]-ben Szapolyai temesi bánná, majd 1540-ben Fráter Györggyel és [[Török_Bálint|Török Bálinttal]] együtt fia, [[János Zsigmond]] gyámjává nevezte ki.

1541-ben, Buda császári ostroma után ő is elkísérte a [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] királynét és a gyermek királyt [[I._Szulejmán_oszmán_szultán|Szulejmán]]hoz. 1541. december 29-én - Fráter Györggyel és [[Statileo_János|Statileo]] erdélyi püspökkel egyetértve, Gyalu várában ő is aláírta azt a szerződést, amely szerint az országot a [[váradi béke]] feltételei szerint [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] örökli. A törökkel való szövetség híve volt, szemben állt Fráter György politikájával, a szultán megbízásából megpróbálta elfogatni. Miután Györgyöt 1551-ben Ferdinánd utasítására meggyilkolták, a törökök támogatásával visszaszerezte [[Erdély]]t. A lemondott János Zsigmond és Izabella visszatéréséig az országgyűlés Petrovicsot választotta meg helytartónak.