„Alistál” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) link |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: link |
||
42. sor:
== Története ==
Első lakói a királyi ménesek csikósai, ellátói voltak. Oklevél [[1111]]-ben említi először.<ref>[[Püspöki Nagy Péter]]: Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000–1301</ref> Később csak [[1260]]-ban szerepel egy [[1400]] körül hamisított okiratban. A 13. században királyi tárnokok tulajdona. Később királyi udvarnokokat is említenek. A 15. század elején a pozsonyi képtalan pereskedik miatta a Szentgyörgyi család tagjaival, akik [[1412]]-ben megosztoznak rajta. Később az alistáli nemesek hatalmaskodásai miatt [[1439]]-ben és [[1458]]-ban az óbudai apácákkal pereskednek. [[1454]]-ben és [[1507]]-ben a Bazini és Szentgyörgyi grófi család birtoka, akik [[1518]]-ban a Várkonyiakkal pereskednek miatta, majd elzálogosítják nekik.
Az innen származó leghíresebb szobrot, az ''alistáli Madonnát'' az [[esztergom]]i [[Keresztény Múzeum]] [[1940]]-ben vásárolta meg, ma is ott látható. A [[16. század]]ban lakói [[reformátusok|református]] hitre tértek, [[1615]]-re a [[Csallóköz]] legnagyobb református egyháza lett.
51. sor:
Pozsony vármegye monográfiája szerint ''"Alistál, magyar község 192 házzal és 1098 ev. ref. és róm. kath. vallású lakossal, a kik között az ev. reformátusok vannak túlsúlyban. Nevét többen onnan származtatják, hogy hajdan itt lettek volna a királyi istállók. Annyi tény, hogy egy 1268-as oklevél az innen egy órajárásnyira fekvő Szakálosról akként emlékszik meg, hogy ott voltak a királyi ménesek és ott laktak az istállómesterek. Alistálnak csak 1391-ben találjuk első írott nyomát. A néphagyomány azt tartja, hogy a község első telepsei a Lubinszky, Mady, Bozsaki, Ramocsay és Radványi családok voltak. A községhez tartozó dűlők közül a Péterháza és a Bödeháza nevűek régi birtokosok neveit látszanak megörökíteni. A mult század első felében a László család volt a földesura. A községben két templom van. A református templom késői gót stílű és a 15. században épült, a katholikus templom pedig 1786-ban. A mult század elején a községhez tartoztak: Belle, Hidvég, Karáb és Petény puszták. Ezek közül Belle puszta Billye néven már 1296-ban van említve, István fia László birtokaként. Most cak Hidvég puszta és Jázó major tartozik ide. A község körjegyzőségi székhely. Postája van, távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd."'' <ref>[[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.</ref>
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Dunaszerdahelyi járás]]ához tartozott.
==Népessége==
| |||