Wikipédia

„Quest zsilipkamra” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Legobot (vitalap | szerkesztései)
68 567 szerkesztés
a Bot: 18 interwiki link migrálva a Wikidata d:q835594 adatába
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
71 115 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:ISS Quest airlock.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Quest zsilipkamra rákapcsolás előtt]]
A '''Quest zsilipkamra''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Quest Joint Airlock Module'') a [[Nemzetközi Űrállomás]] fő [[Légzsilip|zsilipkamrája]], innen végezhetnek [[űrséta|űrsétát]] az amerikai és orosz űrséta-szkafanderben is. A Quest felküldése előtt az orosz űrsétákat a [[PirsOroszország|orosz]] modulból végezték, az amerikai űrséták pedig csak akkor végezték, amikor [[amerikai űrrepülőgépűrruha|szkafanderekben]] kapcsolódott az űrállomáshoz. Az amerikai űrruhákat nem lehet orosz zsilipkamrákban használni.
 
A Quest telepíése előtt az orosz űrsétákat a [[Zarja|Zarja kiszolgáló modulból]], vagy a [[Zvezda|Zvezda lakómodulból]] végezték. Az orosz űrruhákat a zsilipek képesek voltak kiszolgálni, de az amerikai szkafanderek nem fértek át a kialakított nyílásokon. Amerikai űrsétát csak akkor végezték, amikor [[amerikai űrrepülőgép]] kapcsolódott az űrállomáshoz. Az amerikai űrruhákat nem lehetett az orosz, orosz szkafandereket az amerikai zsilipkamrákban használni.
A Quest két részből áll, a felszereléseket tartalmazó kamra (Equipment Lock) az űrruhák és egyéb berendezések tárolására és a személyzeti kamra (Crew Lock), ahonnan az űrhajósok kilépnek az űrbe. A Space Shuttle zsilipkamrája után fejlesztették tovább, hogy használatkor kevesebb levegőt veszítsen. Az [[STS-104]] küldetésen [[2001]] júliusában vitték fel az űrállomásra és szerelték fel [[Unity (kikötőmodul)|Unity]] modul oldalára. Négy nagynyomású gáztartályt szereltek fel az oldalára, amelyekből pótolják az ajtó kinyitásakor fellépő gázveszteséget. Két tartályban [[oxigén]], a kettőben pedig [[nitrogén]] van.
 
Az [[STS-104]] küldetésén vitték fel az űrállomásra. A modult az űrállomás megjavított robotkarjával a 4. napon emelték ki az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis]] rakteréből. Űrséta végrehajtásával csatlakoztatták az [[Unity (kikötőmodul)|Unity]] kikötőmodul oldalára. A szerelést végző űrhajósok az űrrepülőgép saját robotkarára szerelt munkaplatformról dolgoztak. A zsilipmodul külső burkolatán két-két [[oxigén]]- és [[nitrogén]]tartályt is elhelyeztek. Ezek a zsilipeléskor megszökő levegőt pótolják, s egyben tartalék levegőként szolgálnak az űrállomás számára. A telepítés után automatikusan a Quest légzsilip lett az ISS elsődleges űrséta úrvonala.
A zsilipkamrát és a tartályrendszert [[alumínium]]ból építette és a [[Marshall Űrközpont]]ban tesztelte a [[Boeing]]. Hossza 5.5 méter, átmérője 4 méter, tömege 6064 kg, térfogata 34 m<sup>3</sup>. A teljes költsége 164 millió dollár.▼
 
A Quest két fő részből áll: a nagyobb átmérőjű a műszaki kamra (Equipment Lock): a felszereléseket tartalmazza az űrruhák és egyéb berendezések tárolására, karbantartására szolgál, a vékonyabb a zsilipkabin (Crew Lock), ahonnan az űrhajósok kilépnek az űrbe. A [[Space Shuttle]] zsilipkamrája szerint fejlesztették tovább, hogy használatkor kevesebb levegőt veszítsenek. A két kamrát egy légmentesen záródó ajtó választja el egymástól. Az űrséta a zsilipkabinból veszi kezdetét, miután a levegő nagy részét kiszivattyúzták, majd kinyitották a külső ajtót.
 
▲A zsilipkamrát és a tartályrendszert [[alumínium]]ból építette és a [[Marshall ŰrközpontBoeing]]ban tesztelteés a [[BoeingNASA Marshall Space Flight Center]] (MAS). Hossza 56.51 méter, átmérője 43.96 méter, tömege {{szám|6064}} kgkilogramm, térfogata 34 m<sup>3</sup>. A teljes költsége 164 millió dollár.
 
==Zsilipelés==
A Quest zsilipkamra 6.1 méter hosszú, mégis jó időbe telik, míg az űrsétára (kutatás, szerelés) induló űrhajósok eljutnak egyik végétől a másikig. Ennek legfőbb oka, hogy az űrruhában lényegesen alacsonyabb a légnyomás, mint az űrállomás légterében (1014 mbar, azaz egy atmoszféra helyett csak 296 mbar). Éppen ezért az űrhajósokat ugyanaz az a [[keszonbetegség]] veszélye fenyegeti, mint a mély vízből hirtelen a felszínre emelkedő búvárokat: a nyomáscsökkenés miatt vérükből kibuborékosodhat a beleoldódott nitrogén, ami elviselhetetlen ízületi fájdalmakhoz, agyvérzéshez, szívmegálláshoz vezethet. Ezt elkerülendő, az űrséta előtt (még a zsilipmodulon kívül) egy szobakerékpáron végeznek fizikai terhelést, miközben tiszta oxigént lélegeznek be. A vérben oldott állapotban lévő nitrogén nagy része így lecserélhető oxigénre, amelynek oldhatósága nem változik olyan nagy mértékben a nyomás változásával (az űrhajósok az amerikai űrruhában is tiszta oxigént lélegeznek be). Ezután az űrhajósok belépnek a műszaki kabinba, ahol fokozatosan 703 mbar-ra csökkentik a légnyomást, hogy ezzel is könnyebb legyen majd alkalmazkodni az űrruha még kisebb nyomásához. Az űrhajósok felveszik az űrruhát, s minden funkciót kétszeresen ellenőriznek. Mielőtt belépnének a zsilipkabinba, 60 percig tiszta oxigént kell lélegezniük, immár teljesen űrruhába öltözve. A kabint olyan szűkre tervezték, amennyire csak lehetett (körülbelül az űrrepülőgépek zsilipeivel egyenlő méretű), hogy minimalizálják a külső ajtó kinyitásakor fellépő levegőveszteséget. A levegő nagy részét még így is visszaszivattyúzzák az űrállomásba, mielőtt az űrhajósok kilépnének az űrbe (345 mbar-os nyomásig). Ezután az űrhajósok manuálisan kinyitják a külső ajtót - biztonsági okokból az űrállomáson mindegyik így működik -, s máris kezdődhet az űrséta (kutatás, szerelés).
 
== Külső hivatkozások ==
10 ⟶ 17 sor:
* [http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20010714indul.html Indul az Atlantis – még egy űrállomásnak is kell ajtó] (2001. július 14.)
 
{{Portál|Csillagászat||Hadtudomány|-}}
 
[[Kategória:Nemzetközi Űrállomás]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Quest_zsilipkamra”