„Strange kvark” változatai közötti eltérés

A '''strange kvark''' – bevett magyar neve a '''ritka kvark ''' – vagy '''s kvark''' (jele: s) a harmadik legkönnyebb a [[kvark]]ok közül, egyfajta elemi, az anyagot alkotó jelentős részecske. A ritka kvarkok megtalálhatók a [[hadronok]]nak nevezett [[szubatomi részecskék]]ben. A hadronok tartalmaznak ritka kvarkokat valamint [[kaonKaon (részecske)|kaonokat]]okat (K), ritka [[D mezon]]okat (Ds), [[szigma barion]]okat (Σ), és más ritka részecskéket. Ez, valamint a [[bájos kvark]] (''c'') az anyag [[második generáció]]s elemei [[elektromos töltés]]e <math>-1/3</math> <math>e^-</math>, és a puszta tömege 70-130 [[megaelektronvolt|MeV]]/<math>c^2</math> . Mint minden [[kvark]], a ritka kvark is egy elemi [[fermion]] <math>-1/2</math>-es [[spin]]nel, és részt vesz mind a négy alapvető kölcsönhatásban: a [[gravitációs kölcsönhatás|gravitáció]]s, [[elektromágneses kölcsönhatás|elektromágneses]], [[gyenge kölcsönhatás|gyenge]] és az [[erős kölcsönhatás|erős]] kölcsönhatásban. A ritka kvark [[antirészecske|antirészecské]]je a [[ritka antikvark]], ami csak annyiban különbözik tőle, hogy töltése ellentétes előjelű.

Az első ritka részecske, a [[Kaon (részecske)|kaon]] (részecske mely ritka kvarkot tartalmaz) 1947-ben volt felfedezve, de magának a ritka kvarknak a létezését (a [[down kvark|le-]] és a [[up kvark|fel kvark]]kal együtt) 1964-ban [[Murray Gell-Mann]] és [[George Zweig]] feltételezte, hogy ezzel magyarázzák a [[hadron]]ok [[Eightfold Way]] besorolási rendszerét . A ritka kvarkot a kísérletek során először a [[Stanford Linear Accelerator Center]]-ben figyelték meg 1968-ban.