„Bahrein” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Népesség aktualizálása |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Medina –> Medina (Szaúd-Arábia) |
||
70. sor:
=== Nagyobb államok részeként ===
Bahrein [[629]]-ben tért át az [[iszlám]]ra. Addig a [[nesztoriánus]] kereszténység egyik központja volt. [[899]]-ben egy világvégét váró [[síita iszlám|iszmailita]] szekta, a [[karmaták]] lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: [[adó]]t szedtek a [[bagdadi kalifátus]]tól, és 930-ban kirabolták [[Mekka|Mekkát]] és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinát]], a szent [[Kába]] követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az [[Abbászidák]] legyőzték őket.
[[File:AradFort.jpg|thumb|Arad erődje, [[15. század]]i építmény]]
[[1521]]-ig, amikor a [[Portugália|portugálok]] meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai [[Szaúd-Arábia]] keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió [[Baszra|Baszrától]] a [[Hormuzi-szoros]]ig és [[Omán]]ig terjedt. Ez volt az ''Iqlim al-Bahrayn'' (Bahrayn tartomány), lakói [[arabok]] voltak, a [[Bani 'Abdu l-Qays]] törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól [[1743]]-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.
| |||