„Kvantummechanika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Matematikai formalizmus: központozás |
a hiv. korr, + egyéb apróság AWB |
||
35. sor:
A hétköznapi tapasztalataink szerint ezt a különösnek tűnő jelenséget alagúteffektusnak nevezzük.
[[File:QuantumTunnel.jpg|thumb]]
Az elnevezés onnan ered, hogy a [[Klasszikus mechanika|klasszikus mechanikában]] egy test nem juthat át az előtte tornyosuló hegy (potenciálgát) túloldalára, ha nincs elegendő energiája a hegy megmászására<ref>Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete a kezdetektől 1990-ig. Akadémiai Kiadó 1998. ISBN 963-05-7561-2</ref>, csak ha a hegybe fúrva alagutat talál. Ez a viselkedés a klasszikus fizika szabályai szerint teljesen lehetetlen. Amennyiben hasonló mozgás makroszkopikus körülmények között is végbemenne, akkor az azt jelentené, hogy a hegyoldalon felfelé gurított golyó estenként akkor is átkerülne a szomszédos völgybe, ha a mozgási energiája a hegy lábánál kisebb, mint a hegytetején a helyzeti energia, azaz
<math>\frac{1}{2}</math><math>{m}{v_0^2}{<}{mgh}</math>.
41. sor:
Az áthatolás azonban nem mindig következne be, hanem csak véletlenszerűen, s a hegy magasságának és szélességének növekedtével egyre ritkábban. Továbbá növelné az ilyen ritka események furcsaságát az, hogy a szomszéd völgyből a hegyen átjutó golyót sohasem a hegy tetején, hanem mindig az
<math>\frac{1}{2}</math><math>{m}{v_0^2}{=}{mgh}</math>
összefüggésnek megfelelő h magasságában pillantanánk meg először.
Ilyenkor úgy képzelhetjük, mintha a potenciálgáton áthaladó részecske nem a gátat megmászva, hanem egy alagúton keresztöl került volna át az akadályon. Az alagútjelenség jellegzetesen
<math>\Delta \ x \approx \ d</math>
91. sor:
== Matematikai formalizmus ==
A kvantummechanika szigorú, formális matematikai felépítésében, mely többek közt [[Paul Dirac]] és [[Neumann János]] nevéhez fűződik, a kvantummechanikai rendszerek lehetséges állapotait egységvektorokkal ''(„állapotvektorok”)'' reprezentáljuk, melyek a [[komplex
A kvantumállapotok időbeli változásait nem relativisztikus esetben a [[Schrödinger-egyenlet]] – másodrendű differenciálegyenlet –, relativisztikus esetben a [[Dirac-egyenlet]] – elsőrendű differenciálegyenlet – írja le, melyben a [[Hamilton-függvény]], a rendszer összenergiáját leíró operátor felelős az időbeli változásért (a Dirac-egyenlet csak a feles spinű részecskéket írja le).
| |||