„Tirisztor” változatai közötti eltérés

A '''tirisztor''' egy félvezető áramköri elem, amely kapcsolóként működik; bizonyos alkalmazásokban vezérelt egyenirányítóként is használják. A vezérlőelektróda és a katód lábai közé kapcsolt vezérlőjel hatására a tirisztor „begyújt”, vagyis áramot vezető állapotba kerül. Az átfolyó [[Elektromos áram|áram]] csak akkor szűnik meg, ha a tirisztor anód-katód lábai között az átfolyó áram megszűnik, amely állapot több esetben fordul elő a gyakorlatban,; legjellgezetesebbeka legjellegzetesebbek:

* szinuszos jel egyenirányításakor a szinuszjel nullátmenetének pillanatában;

* egyenirányított szinuszos jel esetén a szűretlen, úgynevezett [[lüktető egyenáram]] nullába futásakor.

A felhasználásakor a [[triac]]hoz hasonlóan, ha nem a szinuszjel elején lesz „begyújtva” a tirisztor, így elkerülendő a tirisztor begyújtásakor keletkező túl gyors áram-, illetve feszültség -emelkedés, ezzel a módszerrel teljesítményszabályozó, illetve lágyindító áramkör készíthető, amelyben a tirisztor minimális disszipációval rendelkezik, ezáltal jó a hatásfoka és csak csekély hűtést igényel.