„Magyarországi alkímia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
==Történeti áttekintés==
Egy [[1273]]-as pápai rendelet megtiltja a budai domonkos szerzeteseknek az alkimista kísérleteket. [[1317]]-ből hasonló esetről tudunk, [[1476]]-ban pedig a perjelt, Erdélyi Jánost fel is mentik tisztsége alól alkímista kísérletei miatt.<ref>''Magyar aranycsinálók. Írások az alkímiáról a felvilágosodás korából''. Magvető Kiadó, 1980, 40-41 o.</ref> A vád tiltott aranycsinálás volt, amelynek eredményeként a kolostor kasszája kiürült. Ennél rosszabbul járt egy szebeni pap, [[Melchior Miklós]], aki viszont az európai hírnévre jutott kevés magyar alkimista között tartható számon. [[II. Ulászló]], majd [[II. Lajos]] királyaink alkimistája volt, a mohácsi csatavesztés után Prágába ment, ahol hamis pénz verése miatt [[I. Ferdinánd]] lefejeztette. Melchior a köztudatban nagy bölcsességű tudósként élt, s számos okkult-alkimista munka utal személyére a 17. századból.
[[Mátyás király]] udvarában jelentkező humanizmussal megjelent az a filozófia is, amely a mágus-operátor elv alapján nagyban hozzájárult az ember alkotóerejének felszabadításához. A visegrádi udvarban neves asztrológusok dolgoznak, s első jelentős költőnk, Janus pannonius verseiben is megörökíti a létezés nagy láncolatának okkult kapcsolatrendszerét.<ref>uo. 42. o.</ref>
A 16. század végére megszaporodtak adataink, s ezek a 17-18. századra magyarországon is mindennapivá vált, lassan a szaktudományokhoz, az orvostudományhoz és a születő kémiához közelítő, virágzó alkímia képét mutatják. A 17. század a magyarországi protestáns főiskolák virágzásának évszázada. 1629]]-ben [[Bethlen Gábor]] által létrehozott gyulafehérvári főiskolán számos jelentős professzor tanított. Köztük volt Johan Alsted]], aki híres Encyclopaediá-jában több tucat oldalt szentelt a kémiának és a paracelziánus orvostudománynak is.
Az [[1570]]-[[1580]]-as években tevékenykedett aktív alkimistaként gróf [[Batthyány Boldizsár]], [[Zrínyi Miklós]] veje, híres hadvezér, mecénás. Németújvári kastélyában a korabeli Magyarország egyik legnayobb könyvtárát gyűjtötte össze - elsősorban okkult filozófiai és alkímiai könyveket -, s maga is folytatott ilyen tevékenységet. <ref>uo. 44-45. o.</ref>
A 18. század a titkos társaságok, a [[szabadkőművesség]] virágzásának időszaka volt. Magyarországon is megalakultak a [[rózsakeresztes]] és szabadkőműves páholyok, s nem egy 18. századi értelmiségünk csatlakozott hozzá. Ezek nem igazán az aranycsinálás praktikus, gyakorlati szempontú vizsgálatát, hanem a filozófiai-társadalomelméleti elgondolásaikat csomagolták a titkos társaságok misztikájába. Ebből az időből származik az egyetlen magyar alkimista irat is, [[Bárótzi Sándor]] testőríró 70 oldalas előszava, melyet a maga által fordított francia alkimista regény elé írt.
== Lásd még ==
| |||